Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 5. Szili Ferenc: A műszaki és az adminisztratív tisztviselők élet- és munkakörülményei a MIR Kaposvári Cukorgyárában a két világháború között
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 19B6 Szili Ferenc: A MŰSZAKI ÉS AZ ADMINISZTRATÍV TISZTVISELŐK ÉLET- ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEI A MIR KAPOSVÁRI CUKORGYÁRÁBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Jelen tanulmányunkban a műszaki és az adminisztratív tisztviselők élet- és munkakörülményeit vizsgáljuk a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság Kaposvári Cukorgyárában. A részvénytársaság 1889-ben a Hitelbank anyagi támogatásával alakult a magyar cukoripar fellendülő szakaszában. /1/ A következő években olyan mezőgazdasági-ipari vertikumot hozott létre, amely országosan is modellként szerepelt. A MIR 1890-ben 25 évre bérbevette herceg Eszterházy 44000 kat. hold hitbizományát, amely a cukorrépa-termesztés elsőszámú bázisgazdaságának számított, s 1893-94-ben felépítette a kaposvári cukorgyárat, 1916-ban pedig a malmot. /2/ A béruradalom termékeit — a cukorrépát és a gabonát — a cukorgyárban, illetőleg a malomban dolgozták fel, a végterméket pedig a belföldi és a külföldi piacokon értékesítették. A korlátozott terjedelem miatt ezúttal a MIR vállalatai közül csupán a kaposvári cukorgyárban dolgozó tisztviselők életmódjának a vizsgálatára vállalkozhatunk. Az üzemtörténeti tanulmányokban — általában a történeti szakirodalomban ~ a tisztviselői réteg munka- és életkörülményeinek a vizsgálatával csak periférikusán foglalkoztak. Noha létszámuk egy üzemen belül nem volt számottevő, országosan azonban már jelentős tömeget alkottak. Azonban létszámuknál is fontosabb figyelembe vennünk azt a tényt, hogy végül is ők szervezték és irányították a termelést, nélkülük a tőkés gazdasági élet mechanizmusát valójában nem is érthetjük meg. Jóllehet a tisztviselői réteg, az iskolai végzettség és a jövedelem tekintetében, de még a termelés hierarchiájában sem volt egységes mégis néhány közös vonásukat szeretnénk megemlíteni. A MIR igazgatósága a tisztviselői és az alkalmazottai részére az " Általános Szabályzatában " rögzítette a munkaadó és a munkavállalók jogi viszonyait. /3/ A" szabályzat szinte sugallja a kor szellemét, egyben tükrözi a tisztviselők alárendeltségét, valamint azt a társadalmi hierarchiát, amely Magyarországon a polgári korszakot mindvégig jellemezte. Mindezek figyelembevételével is meglepő, hogy a részvénytársaság a középosztályhoz tartozó tisztviselőinek milyen szűkmarkúan mérte a demokratikus jogokat. A szabályzat 41 paragrafusa közül mindössze egy tartalmazta a tisztviselők jogait, a többiben a kötelezettségeket és az elvárásokat sűrítették. A MIR gépezetében — láthatóan — a tisztviselők is alárendelt szerepet játszottak. Az igazgatóság bárkit belátása szerint a másik vállalatéhoz — akár az ország távolabbi vidékeire is — bármikor áthelyezhetett. Ugyancsak jogában állt a felmondást minden külön indoklás nélkül bejelentenie. Kiszolgáltatottságukra jellemző, hogy még a házasságkötéshez is engedélyt kellett kérniök, vagyoni állapotukat, családi életük legféltettebb titkait is kénytelenek voltak bejelenteni. Nyilvánvalóan ez a jogi és morális
