Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 4. Fülöp Éva Mária: Gazdatisztek a Tihanyi Apátság uradalmában (1848-1945)

423 gazdatiszti állások betöltésének és a tiszti rang emelésének is. /13/ Az ügyvitel egységesítését szolgálta, hogy bevezették a főapát által küldött és a Tihanyi Apátság viszonyaihoz Kampis Imre jabai kasznár által alkalmazott számadási minta használatát. A gazdatisztek számadási időszaka ettől kezdve július 1-től a következő év július l-ig tartott. /14/ 1894-ben Halbik Cziprián volt fömonostori perjel került a Tihanyi Apátság élére. Kinevezési okiratában Fehér Ipoly főapát hangsúlyozta, hogy "

az anyagiakban, az apátsági birtokok kezelésében a közvetlen felügyeleti jogot a kinevezett apát úrra bízzuk ugyan, de az intézkedési jogot magunknak és törvényes utódainknak tartjuk fenn

. /15/ Halbik Cziprián kinevezése előtt ä tihanyi apáti szék 3 évig üresen állott, s ekkor a zalai oldal ügyeinek intézésére szükséges volt külön kormányzót kinevezni. Bors Mihály szántódi jószágkormányzó 3 éves itteni működése után e kerületet Pokorny Frigyes alperjel vette át kezelésre, s a zalai kormányzóság az apát kinevezése után is fennmaradt. Az immár külön jószágkormányzó felügyelete alá tartozó somogyi részen az egyes gazdaságok vezetésében is történt változás. Koch Gyulát, a tóközi gazdatisztet, aki 27 évig állt az apátság szolgálatában, Bors Mihály ajánlatára "szakértelme s kitűnő szorgalma elismeréséül

" 1890-ben számtartóvá nevezték ki. /16/ 1898-ban bekövetkezett váratlan halála után utóda az ezt megelőzően Bakonybélben volt kezelő-irnok Malatin Ferenc lett, akit ispáni rangban a Szántód-Tóközi gazdaság vezetésével bíztak meg, hangsúlyozva "

modern gazdasági szakismereteit

." /17/ Bár a rendi nyugdíjszabályzat ezt ekkor nem tette lehetővé, Koch özvegyének férje érdemeiért évi 200 forint kegydíjat állapítottak meg. /18/ A tiszteknél kívánalom volt a szakirányú végzettség, sőt a kisebb gazdasági posztok betöltésénél is megfelelő szaktudással rendelkezők alkalmazására törekedtek (1910-ben pl. Budafokról, a pincemesteri tanfolyamról szerződtettek vincellért). A tiszti állások betöltésénél követendő eljárásról Fehér Ipoly főapát 1892 novemberében részletes szabályzatot bocsátott ki. Eszerint a tiszti állások ügyét a Központi Gazdasági Tanács tárgyalta (ennek elnöke a. főapát, tagjai a fömonostori perjel, a központi jószágkormányzó és a főszámvevő voltak), szóban vagy írásban véleményét kérve a közvetlenül érdekelt jószágkormányzónak és a fiókapátságoknál az apátnak. A felvétel joga a fömonostori konventet, a már alkalmazottakkal kapcsolatos intézkedések (véglegesítés, előléptetés, áthelyezés, elbocsátás) a főapátot illette meg. A javadalmazás és végkielégítés vagy nyugdíj megállapítása a konvent hatáskörébe tartozott. /19/ A tisztek szakmai ismeretei gyarapítását szolgálta a gazdasági szaklapok járatása. Az 1894. évi káptalan elrendelte, hogy a jószágkormányzők és a gazdatisztek használatára gazdasági könyveket kell vásárolni, "

az újabb vívmányokkal való megismerkedés" végett. /20/ A tisztek más gazdasagok eredményeinek megismerésére is törekedtek. Bors Mihály jószágkormányzó 1894-ben Mernyén, a piaristák tulajdonában lévő birtokon járt, 1922-ben pedig a bábolnai tisztikar tett látogatást Szántődpusztán. /21/ A somogyi kerület irányításában 1905-ben újabb változás történt, amikor is az itteni javakat a rend központi gazdasági irányítása alá rendelték. A helyi felügyelet továbbra is a szántódi számtartó feladata maradt. A következő évben, a rendi főjőszágkormányzói állás újjászervezésekor a Pannonhalmán székelő főjószágkormányzó, Vojnits Döme lett a somogyi javak kormányzója is. /22/ A Tihanyi Apátság gazdaságainak folyó ügyeit 1880-tól a tisztiszéki ülések