Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 4. Fülöp Éva Mária: Gazdatisztek a Tihanyi Apátság uradalmában (1848-1945)
424 helyébe lépő tiszti értekezleteken vitatták meg a kezelőtisztek és a jószágkormányzó, gyakorta a főjószágkormányzó részvételével. Évente általában két értekezletet tartottak, az első és második félévben egyet-egyet. Az ülések helye változó volt: így mód nyílt a helyszínül választott gazdaság ügyeinek jobb áttekintésére. Az általános gazdasági témájú megbeszélések mellett speciális ügyekben is tartottak külön összejöveteleket: így 1909-ben a gazdasági leltárak elkészítése ügyében, a főkormányzó és az apát jelenlétével. A havi, illetve az éves számadásokat először a kerületi kormányzóhoz nyújtották be, majd innen kerültek a főjószágkormányzó elé. /23/ A tisztekről 1893-tól főapáti rendeletre 5 évente minősítvényi táblázatokat készítettek az apátságokban, melyekből egy példányt a főapátságban, egyet a tiszt közvetlen hivatalfőnökénél őriztek. A tisztek diszpozíciója is Pannonhalmáról történt: a követett gyakorlat szerint az új gazdasági alkalmazottak Írnokként kezdték szolgálatukat, s mire az intéző, ispán, kasznár, számvevő fokozatokat elérték, már az 5 bencés apátság több gazdaságába is beosztották őket, hogy a rend gazdálkodásának egészéről képet kapjanak. Más gazdaságokban már nagy tapasztalatot szerzett és felvételre jelentkező gazdászoknál néha eltekintettek ettől az alkalmazási formától: így például a magyaróvári gazdasági akadémiát végzett Márkly Ödön esetében, aki előbb Frigyes főherceg béllyei uradalmában, majd intézőként br. Wenckheim és a győri püspökség birtokain állt alkalmazásban. A Tihanyi Apátság gazdaságának szolgálatába 1906-ban lépett, 1929-től volt jószágfelügyelő. /24/ 1914-ben az addig a központi, szentmártoni gazdasághoz tartozó Olbőn és Balatonfüreden tevékenykedő Gallik Oszvald lett a somogyi jószágkormányzó. A fürdőintézet irányítása és a jószágkormányzóság feladatainak ellátása mellett a Központi Gazdasági Tanácsnak is tagja volt, így a rendi gazdasági ügyekről nagy áttekintéssel rendelkezett. /25/ Minderre szüksége is volt, hiszen nehéz körülmények között, az első világháború éveiben kellett biztosítania a gazdaságok működését. A háborús évek — a behívások — nemcsak a cselédség és az időszaki munkások tekintetében, de természetesen a tiszti személyzet számát illetően is komoly nehézségeket okoztak. Somogyban az erdészet irányítása átmenetileg a szántódi gazdaság hatáskörébe került, mert Traum János endrédi erdőmérnöknek be kellett vonulnia. A jabai gazdaságot Geiger Sándor tóközi tiszt kezelte, miután Szibelth Aladár jabai gazdatisztet elvitték katonának. /26/ Az 1905-ben közvetlenül a rend központi gazdasági irányításának felügyelete alá került somogyi részek jószágkormányzói általában pannonhalmi székhellyel, más gazdasági-irányítási feladatokat is ellátva tevékenykedtek. Az 1920-as években Vidóczy Asztrik volt a szántódi jószágkormányző, aki a rendi főszámvevői tisztséget is viselte. /27/ A bencés gazdaságokban alkalmazott okleveles kezelötisztek mellett a képzett rendi ellenőrzés csak ekkortól alakult ki. A rend ezzel megbízott tagjai a Magyaróvári Gazdasági Akadémián sajátították el a szükséges gazdasági ismereteket. Itt szerzett diplomát Gosztonyi Nándor, Nagy Vencel, dr. Szalay Albert és Horváth Ányos. Tardos Vida Sopronban, dr. Pados Ottokár Budapesten folytatott erdészeti, illetve kereskedelmi tanulmányokat. /28/ A két világháború közti időszakból feltétlen említést érdemel az 1934-ben, Kelemen Krizosztom főapát idején született új rendelkezés, amely a bencés rend gazda- és erdőtisztjeinek járandóságát szabályozta. /29/ Az erdőtiszteket vizsgálva a rendelet megállapítja, hogy a főiskolát végzett, okleveles erdészeket 1 év prőbaszolgálat után véglegesíthetik. A kezdő segédtiszti besorolást ez esetben a helyettes erdőmérnöki fokozatba való lépés követte. Az erdőtisztek besorolását 5 osztály 13 fokozata (1-től 40 éves szolgálatig)
