Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 3. Bősze Sándor: Az egyesületek mint forrástípusok és ezek kutatása – Különös tekintettel a dualizmuskori Somogyra

RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Bősze Sándor: AZ EGYESÜLETEK, MINT FORRÁSTÍPUSOK ÉS EZEK KUTATÁSA — KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DUALIZMUSKORI SOMOGYRA Egy többéves munkáról — Somogy egyesületeinek történeti feldolgozásáról — szeretnék beszélni. A munkálatoknak dualizmuskori szakaszát várhatóan az idén fejezzük be. Baranya megyében már megvan az e korszakról szóló nyomdakész kézirat, Tolnában pedig most vette kezdetét a különböző egyesülettípusok kutatása. Terveink szerint a zalai egyletek történeti feltárását is elvégezzük. Tehát, pár éven belül reális lehetőség nyílik Dél-Dunántúl egyesülettörténetének komplex feldolgozására. Ehhez azonban szükséges, hogy más országrészek egyesületeinek múltjáról is legyenek adatok. Mindez többéves kutatómunkát igényel, mivel nagy mennyiségű iratot kell átforgatni, mert a hajdani egyesületekre, mint forrástípusokra nem támaszkodhatunk kizárólag, ugyanis ezeknek csak töredékes iratanyaga maradt meg. A Somogy Megyei Levéltárban található alapszabály-gyűjtemény is hiányos, sőt az alispáni hivatal által kötelezően vezetett egyesületi törzskönyv is csak 90 %-os pontosságú. Ezért más forrásokhoz is hozzá kell nyúlni. Milyen újdonságokkal szolgál e kutatási terület? Az egyesületek szerepét több gazdasági-, társadalmi-, politikai- és művelődéstörténeti munka érinti, hivatkozik jelentőségükre. /1/ Rendelkezésünkre áll néhány típus, amely viszonylag gyakran előfordul a különböző történeti írásokban. Pl. a gazdasági egyesületek, a szakegyletek, olvasókörök, a múzeumi egyesületek (ebből Somogyban 3 is volt), és a sportkörök. Számottevőbb azonban azoknak a típusoknak a száma, amelyekről már ritkábban esik szó: ilyenek pl. a kulturális tevékenységet is folytató zenekedvelők egyesületei, vagy a közhasznú társaságok közé sorolható lakóhelyszépítészeti egyletek, amelyek közül a kaposvári pl. a századelőn részt vállalt a város színházának létrehozásában és az épületet övező park kialakításában is. Az ugyanebbe a — közhasznú — típusba sorolható fürdőegyletek is kiemelkedő jelentőséggel bírtak működési területükön, a Balatonparton. Sokat tettek a tómenti települések fejlődéséért a Balaton-kultusz ápolásával és az idegenforgalom fellendítésével. Az egyesületek kutatása igen sokrétű feladat, mivel azok típusaitól függően több szakterületet is érintenek. Mivel az egyesületek története nincs országosan feldolgozva, a kutató számos nehézséggel találja szembe magát. Többek közt pl. a metodika hiányával. Mindenekelőtt az egyesület fogalmát, pontosabban a fogalomrendszerét kell meghatározni, elválasztva a többi egyesülésformától, mint pl. a párttól, a klubtól, az ipartársulattól, a hitelszövetkezettől, stb. S mivel a kor jogszabályai nem definiálták az egyesület fogalmát, a kizárásos eljárást is fel kellett használni. /2/ Ehhez az alábbi kategóriákat vettük figyelembe: a közös cél, az érdekközösség, a közvetítő szerep, a hatósági engedélyezés és