Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 9. Szécsényi Mihály: A szélsőjobboldal társadalmi bázisa az 1935-ös debreceni választásokon

375 tette az eddig vázolt képet. Nem felelt meg ugyanis egymásnak a város lakosságának, a választási joggal rendelkezőknek és a ténylegesen szavazóknak a társadalmi összetétele. Mivel a választói névjegyzékek — tudomásunk szerint — nem maradtak fönn, ez a hatás csak részben rekonstruálható. Az 1935-ös választásokat is szabályozó 1925: XXVI. t.c. legfontosabb elemei a választójogot az életkorhoz és a műveltséghez kötötték. /48/ Ez a férfiaknál a 24., a nőknél a 30. életév betöltését illetve férfiaknál a 4. elemi, nőknél a 6. elemi osztály elvégzését jelentette. Döntően ezek alapján Debrecenben 40.644 lakos rendelkezett választójoggal. /49/ Tavasszal 79,1 %-uk, ősszel 77,0 % szavazott le. Életkor szerint 1930-ban a 60.986 nőből 33.340 a 30 év alattiak száma, míg az 56.289 férfiből a 24 év alattiak száma 25.000 körül mozgott. /50/ Az életkor szabályozása lecsökkentette a szavazásra jogosult nők számát, de társadalmi összetétel szerint nem szelektálta. Az érdemi különbséget — a társadalmi hovatartozásra is ható — műveltségi cenzus illetve annak a nőknél bevezetett magasabb szintje hozta létre. Az 1930-as népszámlálás szerint minimum négy illetve hat osztályt végzett Debrecenben /51/: férfi nő 4 osztályt végzett 37.702 38.480 6 osztályt végzett 23.214 22.472 A kérdés az, hogy a négy osztályt végzetteken kívül — leszámítva a 6 évnél fiatalabb 6.535 fiút és 6.472 leányt — mely társadalmi csoportokhoz tartozott: az írni nem, esetleg olvasni tudó 2.966 férfi és 6.472 nő, az írni és olvasni még megtanult 9.086 férfi és 10.795 nő? Korcsoportok szerint vizsgálva az írni és olvasni nem tudók arányát "és egy folyamat részeként hasonlóan megítélve a csak írni és olvasni megtanultak helyzetét kiderült, hogy ez korszakunkban már nem köthető a társadalomban elfoglalt helyhez. Az írni és olvasni nem, illetve alig tudás az 50-60 év feletti korosztályokhoz kötődött és így döntően ezeken — és nem a lakosság egészén — belül lehetett társadalmilag szegnifikáns. /52/ Jelentősen eltér viszont a lakosság egészén belül elfoglalt arányától és — a férfiakkal szemben — társadalmi összetételétől is a választójogosult nőké. A hat elemi követelménye 16.008 négy osztályt végzett nőt fosztott meg a választójogtól és ez a szám 1935-ben közel azonos lehetett. A minimum hat osztályt végzett nők között lényegesen nagyobb lett azok aránya, akik társadalmi helyzetüknél fogva a kormánypártra vagy a szociáldemokratákra szavazhattak. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a nők szavazatai nem arányosan oszlottak meg a pártok között. Ezért a nemzetiszocialista szavazatok mögött — föltételezhetően — a lakosság nagyobb hányada állt, mint amekkora azok aránya volt az összes vokson belül. Összefoglalva az eddigieket megállapítható, hogy a nemzetiszocialista mozgalomnak és társadalmi bázisának a kialakulása és megszilárdulása alig három év alatt zajlott le Debrecenben. Kisiparosok, a kisiparban dolgozó munkások, segédek és munkanélküliek csatlakoztak először a nemzeti szocialistákhoz. Az iparostársadalomnak egyes