Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 9. Szécsényi Mihály: A szélsőjobboldal társadalmi bázisa az 1935-ös debreceni választásokon
376 hagyományos szakmákat űző és a mezőgazdasághoz kötődő csoportjai szintén nagyobb arányban támogatták a szélsőjobboldalt. Ellenben szervezett módon az állami üzemekbe és nagyobb gyárakba a nemzetiszocialistáknak sem sikerült bejutniuk, bár hatásuk — pl. a vasútnál dolgozókra — egyértelműen kimutatható és nagyobb, mint a baloldalé. A szélsőjobboldal számára az értelmiségiek egyik csoportját az egyetemi diákság adta. Az egyetemistákon belül a jogászok és orvostanhallgatók kerültek többen az eszme bűvkörébe. Az állásnélküli diplomások, alkalmazottak, tisztviselők és tanárok csatlakoztak még ehhez a körhöz. Kis létszámuk ellenére gyorsan magukhoz ragadták a vezető pozíciók jelentős részét. Erre a csoportra a fiatal életkor a jellemző. A vezetők, a szervezők, az ideológusok és a szónokok jórésze 25-30 év körüli fiatalember volt. /53/ A külterületen élő és egyértelműen csak mezőgazdasággal foglalkozók — a magas szavazati arányok ellenére — csak a nemzetiszocialista választók 1/6-t adták. Valószínűleg igen jelentős volt a szélsőjobb társadalmi bázisának nagysága és a szavazásra jogosult híveik száma között a különbség. Ezért az agrárproletariátus, a törpe- és kisbirtokosok, valamint a bérlők mellett a válság hatását megérző középbirtokosok és bérlők egy része is a szélsőjobbra kellett, hogy szavazzon. Ezt támasztja alá a kortárs Draskóczy Antal jellemzése: " A pártszervezés munkája felöleli az agrár és ipari proletariátust, a kisgazdaréteget, sőt a nehéz gondokkal küzdő alföldi módosabb paraszt-cívis birtokosok körét is ". /5"47 Az eddigiekben fölsorolt társadalmi csoportok mellett a szélsőjobboldal szavazóinak legjelentősebb hányadát a város keleti és nyugati szélein, a kertsegekben, a munkástelepeken és a nyomornegyedekben élő ipari és agrárproletariátus adta. Vagyis a mindenütt jelenlévő szegénység tette egyenletessé a nemzetiszocialista szavazók arányát a történelmi városmag körül. + + + A különböző források, megközelítési módszerek összevetése, alkalmazása megerősítette eddigi álláspontunkat. Az 1935-ös októberi választásokon Debrecenben a nemzetiszocializmus társadalmi bázisát, illetve szavazóit egy kislétszámú politikai-értelmiségi elit által vezetett — viszonylag jelentős létszámú középrétegek által támogatott — periférikus helyzetben élő társadalmi csoportokra támaszkodó mozgalom adta, mivel Debrecen városi és agrárproletariátus rétegei jelentős részüket tekintve nemcsak gyökértelenek voltak a város társadalmában, de többségükben nem is kötődtek a fennálló társadalmi renden belül működő egyetlen politikai irányzathoz sem. A szélsőjobboldali radikalizmusnak erről a holtpontról sikerült őket kimozdítani, megszerezve segítségükkel az első nemzetiszocialista mandátumot az országban. JEGYZETEK /]/ Ez a tanulmány " A szélsőjobboldal s/avazói a/ 193^-ös debreceni választásokon " című dolgozat rövidített változata. I'll Drnskóc/y Antal 1936; Lac kó Miklós 1966; Stinr Miklós 1903; Szakács Kálmán 1963; Tóth Gábor f902^ /3/ Dobrccon rtópeaséyq foglalkozóni főcsoportok szerint 195u-bnn az alábbi-
