Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 9. Szécsényi Mihály: A szélsőjobboldal társadalmi bázisa az 1935-ös debreceni választásokon
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÚDSZEREK ÉS FORRÁSTIPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Szécsényi Mihály: A SZÉLSŐJOBBOLDAL TÁRSADALMI BÁZISA AZ 1935-ÖS DEBRECENI VÁLASZTÁSOKON /1/ A 30-as évek elején Magyarországon a nemzetiszocializmus az agrártársadalom szegényebb — elesettebb — rétegeinek körében jelentkezett. /2/ Komoly sikert 1935-ben ért el egyik pártja, amikor a legnagyobb alföldi városban Debrecenben, megválasztották az ország első nemzetiszocialista országgyűlési képviselőjét. Ez az esemény annak a folyamatnak volt az állomása,' amelynek során a szélsőjobboldali radikalizmus behatolt a nagyobb városokba, a középrétegek és a munkásság soraiba. Debrecen társadalma szorosan kötődött a mezőgazdasághoz, ennek ellenére lakosságának legjelentősebb foglalkozási csoportját a kisiparban dolgozók adták. /3/ A szélsőjobboldal, szervezkedésének első szakaszában azokat a kisiparosokat igyekezet megnyerni, akik szemben álltak az Ipartestület szociáldemokrata vezetésével. /4/ A beszervezettek és szimpatizánsok zöme, nem az iparostársadalom kispolágri elemeiből került ki. A többezer alacsony jövedelmű, sok esetben munkanélküli segéd, tanonc, munkás, segédmunkás adta a nemzetiszocialista párt gyűléseinek hallgatóságát. /5/ A kisiparban 1930-ban 12.775 fő dolgozott, míg a gyáriparban 4.254 fő. A válság hatására a gyáripari munkásság létszáma drasztikusan lecsökkent — 1934-re 2.097 főre — míg a kisiparban a fluktuáció nőtt meg. /6/ 1933-34 fordulójától jelentősen hozzájárultak a nemzetiszocializmus térhódításához az egyetemi diákmozgalmak. A szélsőjobboldali diákok szociális és politikai követelései erős antiszemitizmussal társultak. Egyes csoportjaik csatlakozásával — pl.: a Méhely Bajtársi Egyesületből — alakult ki a nemzetiszocialista pártnak, a döntő részben értelmiségiekből álló vezetése. /7/ Elősegítette a szélsőjobboldal előretörését az is, hogy ezekben az években zajlott Debrecenben a Vásáry István polgármester nevével jellemezhető politikai csoport kiszorítása a hatalomból. Ez a küzdelem, a Bethlen Istvánnal szemben Gömböst támogató fiatalabb, dinamikusabb és jobboldalibb kormánypárti garnitúrát állította az előtérbe. Ez a politikai harc, éppen az 1935-ös választások előtti két esztendőben biztosított nagyobb mozgási lehetőséget a nemzetiszocialisták számára. /8/ A választásokra készülő Magyar Nemzeti Szocialista Párt debreceni szervezetének figyelme és választási apparátusa — 1934 őszétől 1935 végéig — a város ún. kertségei és külterületei felé fordult. Nemcsak azért, mert a népességnek 1930-ban már az 56,4 %-a kívül élt a 3,8 négyzetkilométer nagyságú történelmi városmagon. /9/ Debrecen lakosságának és belterületének növekedése — alig két emberöltő alatt — új városszerkezetet hozott létre, amely egyrészt örökölte, másrészt továbbalakította és növelte a társadalom különböző csoportjainak lakóhely szerinti elkülönülését. A város fokozatosan nőtte ki a történeti városterületet. (Lásd az 1. sz.
