Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 8. Tímár Lajos: Várostörténet, városföldrajz és családtörténet
358 jövedelem rátája mindig alatta maradt a gazdaságok tőkeértéke 4 %-ának. Mindez azt mutatja, hogy a felvett hitelek révén eszközölt tőkebefektetések nem biztosítottak olyan jövedelemrátát, amely lehetővé tette volna a hitelek visszafizetését. Sőt 1931-36 között nagyjából csak a gazdálkodói munkabérigényt biztosította. A rendkívül szűk hitellehetőségek igénybevétele a gazdagparaszti gazdaságok esetében a tönkremenés elodázását szolgálta. Ezt biztosítja az is, hogy 1932-36 között az 1 katasztrális holdra jutó forgótőke és a bruttó termelési érték között gyenge negatív (-0,33) korreláció mutatkozott, ugyanakkor az üzemtőke és a bruttó termelési érték között erős pozitív (+0,61) összefüggés volt. /7/ A debreceni közép- és gazdagparaszti gazdaságok üzemstruktúrájának ellentmondását jól tükrözik a következő számítások: az 1 katasztrális holdra jutó ipari edetű anyagfelhasználás és a bruttó termelési érték között negatív összefüggés volt (-0,33), viszont az ipari eredetű anyagfelhasználás és a készpénzbevételek között közepes pozitív összefüggés mutatkozot (+0,48). Tehát az ipari eredetű anyagfelhasználás csökkenése szükségszerűen a készpénzbevételek csökkenését jelentette. A csökkenő készpénzbevételek miatt természetesen csökkentek a készpénzkiadások is. Viszont a készpénzkiadás és készpénzbevétel között majdnem erős, pozitív összefüggés mutatkozott 1931-39 között (+0,6). Azaz itt egy önmagát erősítő ellentmondást tárnak fel a korrelációs számítások. Egy korabeli megfigyelő a következőképpen írta le ennek a hatását a gazdaságokra: "ja termelési mód nem vált intenzívebbé, ellenben a haszon elérésére a munkabérek csökkentésével törekedtek ". /8/ A basaparasztok " egyre inkább elhagyják ä századfordulóra oly jellemző patriarchális kötelékeket, minden évben új, olcsóbb munkaerőt választanak. A közép- és gazdagparasztok gazdálkodásában fentebb vázolt változások kihatottak az életmódra is. " A polgárosodás olyan irányt vett, hogy menekültek a tanyáról, a városszéli háztól~oazdalkodtak. Igazi deklasszált réteg ez...ahol ä vagyon megmaradt, ott a házasság tartotta össze, vagy pedig az erősen erezhető születési korlátozás. A nagygazdák lányai ritka esetben mentek hasonló nagygazda fuúkhoz férjhez, ideáljuk postás, vasutas, hivatalnok, vagy legfelsőbb rétegekben a katonatiszt lett . /9/ A 100 katasztrális hold feletti nagyparaszti-cívis birtokokra egyre jellemzőbbé vált, hogy városi tulajdonosaik nem gazdálkodtak saját maguk, inkább bérbe adták a földet, feles vagy harmados természetbeni bérlet formájában. A harmincas években a haszonbérletek több mint 50 %-a kishaszonbérlet volt. A 100-500 katasztrális holdas birtokok haszonbérbe adott területének 59 %-a 100 katasztrális holdnál kisebb bérletekre esik. /10/ A 100 katasztrális hold alatti birtokok 45,8 %-át adták ki tulajdonosai haszonbérletbe. /11/ Debrecen esetében hasonló jelenséggel találkozhatunk, mint amit Gramsci figyelt meg a délolasz városfejlődéssel kapcsolatban az 1920-as években. "_A közepes és kis földbirtok nem a termelő parasztság kezében vannak, hanem a városkörnyék es az előváros polgárainak tulajdonában, s hogy ezt a földet primitív felesbérbe (tehát természetben ás szolgálatokkal fizetett bérletbe) vagy örökhaszonbérbe adják; így IT nyugdíjas "es 'járadékos' kis~ es kózeppolgárságnak egy (a bruttó jövedelemhez viszonyítva) hatalmas tömege létezik, amely ... megalkotta az ügynevezett 'takaréktermelő' szörnyűséges alakját, vagyis a lakosságnak azt a passzív réteget, .amely a parasztság meghatározott hányadának közvetlen munkájából nemcsak létfenntartását biztosítja, hanem megtakarítani is képes; a tőkefelhalmozás egyik legszörnyűbb es legegészsegtelenebb módja ez, ... minthogy a csekély megtakarított tökének a másik oldalon roppant költség felel meg... "T /12/
