Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 1. Tóvári Judit: Polgárosodás és helyi hatalompolitika 1872-1917 között
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÚDSZEREK ÉS FDRRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Tóvári Judit: POLGÁROSODÁS ÉS HELYI HATALOMPOLITIKA 1872-1917 KÖZÖTT Az 1867-es kiegyezés polgári államot hozott létre Magyarországon. Ehhez a polgári államszervezethez kellett hozzáigazítani a dualizmus első évtizedeiben hozott közigazgatási törvényekkel a helyi igazgatás rendszerét úgy, hogy a felemásan végbevitt polgári átalakulás következtében fennmaradó nagybirtokrendszer befolyása is megmaradjon és a helyi viszonyoktól függően a tőkeerős polgárság és a gazdagparasztság is érvényesíthesse befolyását, de csak a kormánypolitikának alárendelten. Az egyensúly fenntartását volt hivatva szolgálni a virilizmus rendszere, amely a választás mellőzésével a legvagyonosabb elemekből állította össze évről-évre a képviselőtestületek, illetve a törvényhatósági bizottságok létszámának a felét, s ezzel egy viszonylag zártkörű csoportra bízva a polgári jogok érvényesítését. A feudális nemesi előjogok helyébe tehát a vagyoni előjogok léptek. Kérdés, hogy ezzel a törvény adta lehetőséggel a társadalom mely rétege tudott élni, miként és mikorra, milyen eredetű polgári rétegek foglalták el a politikai és közigazgatási funkciókban az 1848 előtt feudális privilégiumok birtokában lévő osztály helyét. Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a miskolci virilisek társadalmigazdasági kategóriák szerinti vizsgálatával. Miskolc 1848-ig földesúri mezőváros, 1872-től rendezett tanácsú város, 1909-től pedig törvényhatósági joggal felruházott város volt. I. ÉRTELMISÉG, TISZTVISELŐK 1872-ben, a virilizmus első évében a legvagyonosabb polgárok felét azok az értelmiségiek adták, akiknek 66 %-a 1848 előtt is elvezett nemesi vagy polgárjogot. Eredetük visszavezethető a 17. illetve a 18. századig, a város kereskedelmét felvirágoztató görög kereskedő ősökig. A borkereskedelemből nagy jövedelemre szert tevő családok még a 18. század végén nemességet szereztek és nagy értékű házakat vásároltak. Leszármazottaik pedig ott voltak az első városi pénzintézet, a Miskolci Takarékpénztár 1845-ös, majd később a Miskolci Hitelintézet alapításánál. Ugyanekkor — 1872-ben — a tőkés polgári elemek a virilis csoport 40 %-át alkották. Közöttük a régi joggal rendelkezők száma jóval alacsonyabb volt, mint az értelmiségi kategóriában. Egy évtized alatt azonban helyet cserélt az értelmiségi és a tőkés polgári réteg: ez utóbbi az 1880-as évek közepére már 58 %-os aránnyal szerepelt. A város életében vezető szerepet játszó polgárok szinte kivétel nélkül szőlőbirtokosok is voltak és részesei a Miskolci Takarékpénztár
