Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 9. N. Kiss István: A magyar királyság népességének osztálytagozódása 1707-ben
270 városok többsége: 22 civitas. 109 ezer dicás összbevételük, a ránk maradt részletes összeírások szerint, átlagosan 4 fős családot és 4,3 dicás jövedelmet jelentett. Eszerint a teljes dicaszám 25.542 famíliát tett ki összesen 102 ezer fős népességgel. Rákóczi államában a városi polgárság az össznépesség kb. 10 %-ára rúgott, de ez az arányszám, a hiányzó országrészeket is számításba véve, feltehetően alacsonyabb lett volna. Nemesség Az 1707. évi összeírás közli ugyan a nemesi családok számát és a rájuk eső jövedelmet dicában, de mivel a nemesek a munkaerő utáni adótól mentesek voltak, a család tagjainak számát nem adták meg. A ránk maradt dicajegyzékek szerint 23.275 négyzetkilométeren, 11 megye és 10 város területén, összesen 2.842 nemesi családot vettek számban. /25/ Ez azt jelenti, hogy a kuruc állam 24,7 %-án ismerjük a nemesség konkrét számát. Ezen az alapon kiegészítve, a Rákóczi államban Összesen 11.368 kiváltságos család élt, kb. 51.156 fővel, ami az ott kiszámított 1 millió fős népességnek mintegy 5-6 %-át tette ki. Mint már említettük a kuruc összeírás, mint személyében adómentes csoportokat, a nemeseket, papokat és tanítókat elkülönítve kezelte; így a fenti szám 10.242 nemesi , 795 papi és 341 tanító családot foglalt magába. A nemesség megyénkénti megoszlása rendkívül egyenetlen ; az ország középsőés nyugati megyéiben súlyuk alatta maradt az 5-6 %-os átlagnak, de Kis-Hont megyében már elérte a népesség 7,5, Ung megyében 9, Szatmár megyében 22 és Abaúj megye csereháti járásában egyenesen 32 %-át. /26/ A földrajzi szóródást azonban messze meghaladta a nemesség vagyoni differenciáltsága . Megyénként általában 6-8 nagybirtokos, 30-50 középbirtokos es 100-120 kisnemes állt szemben mintegy 200 armalistával, akiknek zöme saját földdel már nem rendelkezett. Sáros, Heves, Nógrád és Szabolcs megyében 540 birtokos nemesre (40 %) 787 armalista (60 %) jutott, de az országos arányt ennél rosszabbnak kell feltételeznünk, jóval nagyobb armalista túlsúllyal. A vagyoni különbségek jellemzésére tekitsünk át néhány példát. Nógrád megyében 1707-ben 206 birtokos nemesre 219 armalista esett és a két csoport közötti.jövedelem-arány 2,8 az l-hez alakult az első csoport javára. Szabolcs megyében a nemesek kimutatásában 1707-ben 6 mágnás, 54 közép- és kisbirtokos nemes, valamint 233 armalista szerepelt. Abaúj vármegye csereháti districtusában 1709-ber, 201 nemesnek ismerjük részletes vagyoni összeírását; közülük 5-en a jászói prépost és nagybirtokos társai, a csoport 2,5 %-a rendelkezett a búzatermés 18, a zabhozam 26, az ökrök 10 és a tehenek 19 %-ával. Egyidejűleg a vagyon és a jövedelem többi részén 196 család osztozott. Ugyancsak 1709-ben Heves megyében 73 birtokos nemessel 235 armalista állt szemben, akiket nem is tettek nemesi listára, hanem a jobbágyokkal együtt írták össze. /27/ Ilyen körülmények között a nemesség, illetve a parasztság közötti jövedelem-átlag tisztázása nem sokat árul el a kiváltságos osztály anyagi helyzetének különbségeiről. A kuruc államban 1707-ben átlagosan 16 dica jövedelem, azaz 32 ökör értéke jutott egy nemesi családra. Egyidejűleg Gömör és Kis-Hont megye, valamint a Hajdú districtus teljes, továbbá Abaúj, Nógrád, Esztergom és Komárom vármegyék részleges adatai alapján 6.959 négyzetkilométeren 9.150 paraszti famíliának 51.323 dica jövedelme volt. /28/ Ez átlagosan 5,4 dica, azaz 11 ökör értékét képviselte. A 32 ökör értékű nemesi átlag csak
