Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 9. N. Kiss István: A magyar királyság népességének osztálytagozódása 1707-ben
267 minden lehetséges bevételre kiterjedt. " Szegény " néven összegezve a földnélküli, zsellér és kisparaszti csoportokat, tíz megye és tíz város mintegy 17 ezer famíliájának adatait elemezve az alábbi rétegződést kaptuk: /15/ szegények közepes helyzetűek gazdagok falvakban 34.4 % 20.5 % 45,1 % városokban 57.8 % 18.9 X 23,3 % Valamennyi jövedelmi lehetőséget figyelembe véve 1707-ben a %-a még tehetősnek számított, ugyanez a csoport a városokban már tett ki. jobbágyság 45 csak 23 %-ot Paraszti birtok (telek)- érték Mind az urbáriumok, mind az állami adóösszeírások lényegében az adózás lehetőségeit rögzítették. Csak a hagyatéki jellegű vagyonfelvételek adnak számot a jobbágybirtok, a telek bevételeinek összetevőiről és megoszlási arányáról. Bár az ilyen típusú forrásanyag ritka, néhány esetben sikerült statisztikai értékű elemzést végezni. A Fertő tó melletti, szőlőmívelő és árútermelő Feketevárosból (Purbach) több tucat hatósági leltár maradt ránk az 1570-1650-es évekből. /16/ A jobbágygazdaságokat az összeírt érték alapján 1.000 Ft alatti, illetve fölötti csoportokra bontottuk. A paraszti birtok értékének átlagos megoszlása a következő képpen alakult: földvagyon árukészlet 46, 22-27 5 % % pénzvagyon egyéb 24 14-33 % % A 17-18. században a muraközi uradalom kamarai összeírásaiban és a többször idézett 1707. évi conscriptiókban módunk nyílt a jobbágybirtok értékének statisztikai vizsgálatára. A különböző időből ránk maradt forint-értékek összehasonlíthatóságát az ún. vásárlóerő átszámítással biztosítottuk. /17/ A jobbágygazdaság átlagos értéke vásárlóerő-forintban /18/ Feketeváros 1570 1650 Muraköz 1650 Rákóczi állam 1707 szegény gazdag 689 1266 422 1634 428 2799 637 2675 A szegényebb gazdaságok értéke (föld, állat, felszereltség) a 16. és 17. században csökkent, de 1707-re kb. újból elérte az 1570 körüli szintet. Ugyanakkor a jómódú gazdaságok átlagos értéke több, mint a duplájára növekedett. Az állami és a földesúri adóteher a paraszti jövedelemnek (muraközi uradalom) a szegényeknél 29-51 %-át, a gazdagoknál csak 17-25 %-át vette igénybe! Összegezve: a vizsgált időszakban a szegényebb paraszti csoportok gazdaságainak értéke egyértelműen csökkent, míg a gazdagparasztoké jelentősen emelkedett.
