Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 9. N. Kiss István: A magyar királyság népességének osztálytagozódása 1707-ben
268 Félszabad és szabad paraszti birtok Nem lenne teljes a paraszti birtoklás képe, ha nem szólnánk azokról a félszabad, illetve szabad földekről, amelyeket a jobbágyok előnyös feltételek mellett tartottak birtokukban és hasznosítottak gazdaságilag. Már Verbóczy Hármaskönyve különbséget tett a jobbágyi föld, illetve a paraszt szerzett birtoka között. /19/ A paraszti fluktuáció és extraneitás (idegen határban történő birtokszerzés) is a félszabad és szabad földek forgalmára mutat. A jobbágyoknak a következő lehetőségei voltak a törvényes földszerzésre: 1. zálog (inscriptio), 2. bérlet (arenda), 3. vétel (emptio), és privilegizált föld Tsessio libertina) megszerzése. A zálog érvényesülésére több tucat példánk van Nógrád, Gömör, Nyitra és Pest megyékből. Ugyancsak sok adat jelzi a bérlet elterjedtségét tíz magyar és két horvát megyéből. A vétel jelentőségére csak azzal az országgyűlési határozattal utalunk (1543: 36. te), amely azokról a jobbágybirtokosokról intézkedett, akik pénzen nemesi jószágot vettek, s annak hozamát élvezik. A már kiváltságos jobbágytelkek forgalmát is számos példa igazolja. Van azonban két olyan forrásunk is, amelyek a fenti jelenséget nemcsak illustrativ példákkal, hanem tömeges adatanyaggal is bizonyítják. A muraközi uradalom (Zala vm.) 1720. évi összeírásában /20/ zálogolt föld után semmi adó, bérlet után kb. 1/12 résznyi adó, szőlő után pedig 30 %-os volt az adó a telki föld 100 X-os adóterhével szemben. 1720-ban 9 ezer hold föld előnyös birtoklására volt lehetőség az uradalomban; egy jobbágycsaládra átlagosan 3,8-4,0 hold! Vagyis minden hold úrbéri földre 0,6 hold félszabad helyzetű paraszti birtok esett. Ez természetesen átlag, mert a valóságban a föld zöme a gazdagparasztok kezében volt. - Pest megyében, az 1789. évi kataszteri felvétel szerint, 1,6 millió hold szántóból és rétből: /21/ úri birtok volt 37,7 % úri birtok paraszti kézen 16,2 % úrbéres föld volt 41,6 % A parasztok kezén lévő úri föld aránya (16,2 %) a parasztok művelésében lévő összes terület 26 %-át tette ki. Az ilyen földek zöme a jobbágyfelszabadításnál paraszti tulajdonba ment át. Az úri földből történt paraszti birtokgyarapítás folyamatát a Varga Jánostól /22/ és Galgóczy Károlytól /23/ közölt statisztikákból lehet nyomon követni. Magyarországon az 1849-ben 5,8 millió ha szántóra és rétre rúgó paraszti birtokból 76 % úrbéri és 24 % földesúri eredetű föld volt, ami bár megváltással, paraszti tulajdonba ment át. Galgóczy néhány évvel később kimutatta (1855), hogy az 1848 előtt i időben már paraszti kézre került paraszti és polgári birtokállomány az országos állomány egyötödére rúgott! Összegezve: 7,4 millió ha paraszti szántó és rét-területből: millió ha % úrbéri föld volt: 4,5 61 földesúrtól bérelt föld volt: 1,5 1848 előtti szabad paraszti 39 birtok volt: 1,4 A jobbágyfelszabadításkor a parasztság kezére került föld mintegy kétötöde eredetileg úri jogú föld volt, amelyet a bérlő, zálogoló jobbágyok már az előző századokban vagy éppen 1848 utín ez állam támogatásával megkaptak. E földszerzés haszonélvezői azonban csupán a parasztság egyötödét tették ki, további 50-55
