Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 6. Szuhay Péter: A besenyőtelki Mlinkó család története a 18-20. században
244 A Mlinkók házassági kapcsolatait vizsgálva feltűnik, hogy az esetek többségében a házasságra lépő Mlinkö fiúnak vagy leánynak több élő testvére van, mint leendő társának. E tényt hajlamos vagyok tudatos választásnak tekinteni (a Mlinkókkal házasodási kört alkotó nemzetségek termékenységi és halandósági mutatói általában azonosak), mellyel a család leszármazottainak elönyösebb öröklési esélyeket teremt. Az öröklési rendszer elvben az egyenlő osztály elvén működött, gyakorlatilag azonban ettől számtalan eltérés mutatható ki a család történetében. Ilyennek tekinthető a hivatalnoki-értelmiségi és iparos pályára irányított fiúk, a falun kívülre házasított fiúk és leányok esete. A család ezen tagjait ilyenkor vagy pénzben elégítik ki, vagy maga a kitaníttatás helyettesíti a föld öröklését, vagy az iparosműhely felszerelése jelenti a földdel egyenlő értékű tőkét. Már a harmadik generációban megjelennek a gazdálkodók mellett az értelmiségiek és az iparosok: Márton 1.3.9. pap, Mihály 1.3.10. jegyző, János 1.3.2. sutus, János 1.10.3. szabó, Mihály 1.7.10. kerékgyártó. A negyedik generációban János 1.3.2.8. és Mátyás 1.3.2.9. sutus, István 1.3.13.5. kerékgyártó, János 1.10.7.3. kovács. (Ezen János, miközben testvérei Márton és Károly több mint 20-20 hold földet örökölnek, alig kap valamit, felesége Csathó Anna viszont közel 30 holdas örökségével gyarapítja a család vagyonát. Fauszt 1.10.6.10.7. három leányát a falun kívülre, gyógyszerészekhez adja feleségül, s 100 holdon felüli birtokát fiai -- Lajos és Fauszt-Zsigmond — öröklik. Egy másik Fauszt 1.1.1.1.8.13. gyermekei közül három fiú lép a két háború közötti időben csendőri illetve katonai pályára, s a földet csak a faluban maradt fiúk és leányok öröklik. A család első Fausztja 1.10.6.10. a századfordulón fiaiból mind 100 holdon felüli birtokost " csinál ", nem a falu határában lévő birtokát aprózza szét, hanem egyben lévő birtoktesteket vásárol Tiszafüreden, Szárazbőn és a Jászságban. Márton 1.3.13.2.2. két fiából gazdálkodó lett — őket kuláklistára is vették —, két fia pedig jogi pályára került. Az örökösök — fiúk és leányok — a klasszikus családi modell szerint akkor örökölnek, amikor már mindkét szülőjük meghalt. Ha tehát apjuk meghalt, még nem osztozhatnak az apai örökségen, mert anyjuk tovább vezeti a gazdaságot, s ez fordítva is így van. Ezzel összefügg, hogy a felnőtt, házas fiúk a szülői házban laknak, s szüleikkel közösen gazdálkodnak, tehát így összetett, többgenerációs háztartások alakulnak ki. Ezek a háztartások azután vagy a szülők halálakor bomlanak fel, vagy akkor, amikor a szülők lemondanak a háztartásfőgazdaságvezető tisztjükről. Ez utóbbi esetben a gazdálkodó-örökösök között felosztják a földet, egy része azonban megmarad szülői részként, a szülő élete végéig. A házat és a hozzátartozó belső telket a legkisebb fiú/k/ öröklik, de az is gyakori megoldás, hogy a fiúk között szétmérik az apai telket. így jöhet létre, hogy a faluban azonos családnevúek gócai helyezkednek el. 1852-ben, amikor 26 Mlinkó háztartást írtak össze 7 háztartás a feltételezett " ősi ", József féle, azóta osztott portán helyezkedett el. Ezen 7 háztartás a 73-78 közötti házszámokat viseli, sorrendben: János, kis 1.1.1.1.9. nukleáris családjával; ifj. József 1.1.4.6. özvegye gyermekeivel; Mihály, jegyző 1.3.10. özvegye gyermekeivel; István, kerékgyártó 1.3.13.5. nukleáris családjával; Pál 1.3.13.2. nukleáris családjával; Mihály, kerékgyártó 1.10.7. összetett háztartásával — vele él nős fia János is; Mátyás, öreg 1.10.10. nukleáris családjával. Felnőtt, nős fia mindössze Mihálynak 1.10.7. van. Egyik fia elkerült tőle, s csak a másik él vele. E hét telken 3 generáció él, egymástól már elég távoli rokonok, s a faluban más Mlinkó-bokrokban is ez a helyzet. Az atyafiság kötelékei azonban elég szoros kapcsolatot teremtenek a nemzetség tagjai között. Erre bizonyítékul hozható a család 1826-os nemességigazolási kérelme, amikor is a több mint 100 éve egymástól elkerült besenyői, szihalmi,
