Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 6. Szuhay Péter: A besenyőtelki Mlinkó család története a 18-20. században
245 tarkányi, vezekényi atyafiak közös beadványban folyamodtak a vármegyéhez nemeslevelük másolataiért, vagy az 1840-es évek büntetőperei, melyekből az derül ki, hogy a Mlinkó-ifjak mintegy bandát alkotva bármikor készek egymást megvédeni, készek egymásért megküzdeni, bajba jutott társukért fegyvert fogni. 4. Befejezés helyett : Mlinkó Ferenc a két világháború között többször felkerekezett Budapestre, lehozott Besenyőre egy-két mozifilmet, amit levetített az iparoskörben. Kertjében ekkor már üvegházat épített és zöldséget termesztett. Az ötvenes években " tagosították " földjeit. Helyettük szikest kapott s ezen rizs termesztésébe fogott. László fia 1975-ben miután másodszor nősült, feleségül vette Rágó Erzsébet hajadont. Házasságukból Márton, Dániel és László fiuk született. Mlinkó László, aki volt már krumpli-, paradicsom- és gyümölcskirály is, Egerben lakik, s Dormándon működteti az ország egyik legelső magánkézben lévő pálinkafőzdéjét. Néha felszáll motoros sárkányrepülőjével a tanyája fölé, majd magasabbra Dormánd és Besenyőtelek fölé, tesz egy-egy kört. Most vajon milyen magasra száll, s hol ér földet?
