Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 6. Szuhay Péter: A besenyőtelki Mlinkó család története a 18-20. században
243 legnagyobb állattartók között szerepelnek (József 1.10.; Mátyás 1.10.10.; István 1.10.6.), az 1853-as vallományi telekkönyv adatai szerint a legnagyobb földterülettel rendelkezők között vannak többen is (József, bankó 1.1.1.1.1.; Imre, kis 1.1.1.1.6.; István.1.10.1.6.; Mátyás 1.10.10.), az 1873-as tagosítás idején az 50 legmódosabb gazdaság közül 9 Mlinkó gazdaság, továbbá több más nevű gazdaság Mlinkó feleség révén vált kiemelkedővé; a gazdacímtárak tanúsága szerint is a Mlinkók között 4-5 100 holdon felüli birtokos van; s későbbi korszakot idézve: amikor a családok száma már megcsappant, s többen nanekültek a földtől, akkor 1951-ben 5 Mlinkót vettek kuláklistára, s több hasonló sorsra jutott családban a Mlinkó-feleség öröksége emelte fel korábban a gazdaságot. 3.4. A családi stratégiák : Felvetődik a kérdés, hogyan érhették el a Mlinkók a demográfiai " prosperitás " mellett a gazdasági-hatalmi prosperitást, hogyan védték ki ä népességnövekedés mellett is a birtokok elaprózódását, vagy ha azt ndndig nem is, de az életminőség és a család egyes tagjai társadalmi statusának süllyedését. Erre az eddigi vizsgálatok öt kézenfekvő, az anyagból következő magyarázatot kínálnak, melyek egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban állnak: a/ párválasztási-házasodási szokások; b/ öröklési rendszer, háztartás-szerkezet; c/ " pályára irányítás "; d/ gazdálkodás-munkaszervezet; e/ belső szolidaritás, a rokonsági rendszer működtetése. Az előadás befejező részében ezekre hozok példákat. Az általunk ismert 141 Mlinkó házasságkötésből (ahol a férfi a Mlinkó) 121 esetben falun belüli párokat eskettek össze, s ebből 108 az olyan esetek száma, ahol a feleség is nemes származású. E 108 házasságkötés több mint fele öt család bevonásával bonyolódik (a feleség: Szabó 20, Csathó 9, Czakó 8, Rágó 9, Györky 5 esetben, s nemzetségen belüli a házasságkötés — tehát a feleség is Mlinkó — 10 alkalommal). A Mlinkó lányok házassága szintén ezekkel a családokkal a leggyakoribb: a férj 29 esetben Szabó, 16-ban Rágó, 6-ban Czakó. Falun belül tehát szoros családi kötelékek alakulnak ki, ahol gyakori a házasfelek II. és III. fokon való rokoni viszonya is. (Mátyás 1.10.10. 1873-ban fiú örökös nélkül halt meg. Jelentős vagyonát 4 leánya örökölte, tehát a birtokot a 4 vő — Kriston, Rágó, Haranghy, Szabó — vitte tovább. E vagyon egy része azonban visszakerült más Mlinkók kezére, mint például Fauszt 1.10.6.10.7. esetében, aki feleségül/veszi másodunokatestvérét Haranghy Apollót.) Az örökölhető földek, más ingatlanok és ingóságok így egy zárt rendszeren belül körbe-körbe vándorolnak. A zártságot más megoldásokkal is erősítették: gyakori példa két családfő szövetségének egyszerre több házassággal való megerősítése, azaz "A" család gyermekei "B" család gyermekeit választják házastársul. (Például Pál fia Márton 1.3.13.2.2. felesége Kladiva Klára, leánya Veronika 1.3.13.2.3. férje Kladiva Balázs lesz.) Ugyancsak eleven gyakorlat a levirátus és a sororátus intézményének működtetése, azaz ha a házaspár egyik tagja meghal, igyekeznek helyét a rokonsági rendszerbe tartozó szabad egyénnel betöltetni. (Például Fauszt 1.10.6.10. felesége Szabó Magda — aki 12 gyermeket hozott világra — halála után feleségül vette ennek testvérét Katalint; András 1.1.3.6.1. első felesége — Mlinkó Margit 1.1.1.1.1.5. — hét gyermeket szült, a férj özvegységre jutván, feleségül vette előző társának unokahúgát, Mlinkó Franciskát 1.1.1.1.1.1.2.)
