Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 6. Szuhay Péter: A besenyőtelki Mlinkó család története a 18-20. században
242 II. táblázat A házasságot kötött férfiak generációk és ágazatok szerint A generál sorszáma 3 4 5 6/+/ 7 8 9 /+/ Már a 6. generációban több mint 80 év lehet a tagok életkora közötti eltolódás. E generáció legidősebb tagja 1827-ben, legfiatalabb tagja 1909-ben született. Ezen generációban az első házasságkötés 1850-re, az utolsó 1938-ra esik. Ma Besenyőtelken 12 Mlinkó háztartás működik, ebben a számban egyaránt benne van Mlinkó Sándorné Agócs Mária egyszemélyes és Mlinkó Árpád 42 éves asztalos 4 személyes háztartása is. Mindössze 5 olyan család él, ahol nőtlen fiúgyermek van, számuk 9, koruk 5 és 32 év közötti. A trend tehát a család faluból való eltűnése, elköltözés, elházasodás, kihalás útján. (A család azonban csak Besenyőtelken hal ki, Füzesabonyban, Egerben és az ország több pontján tovább terjeszkedik.) 3.3. A Mlinkók a helyi társadalmi struktúrában : A család egyik legszembetűnőbb különössége, hogy nem jellemző rá a más családokra általánosan érvényes nemzetségen belüli társadalmi differenciálódás szélsősége. A többi, kiterjedt, nemesi eredetű családokban (Szabó,, Rágó, Vass) ugyanis egyaránt előfordulnak 100 holdas birtokosok és másokhoz elszegődött szolgák. A Mlinkók között is természetszerűen működik a differenciálódás folyamata, ez azonban egyfelől mentes a szélsőségek alsó fokától (mindössze két fiúval találkoztunk, akiket a források rövid időn keresztül szolgának, cselédnek, pásztornak vagy napszámosnak jegyeztek be a 19. század közepén, ők azonban családjukkal együtt hamar eltűntek a faluból, mintegy a " Besenyőn szegény Mlinkó nem élhet " családi elvárásnak engedelmeskedve), másfelől az átlagtól felfelé irányuló, a kiemelkedő gazdaságot elérő e folyamat. A Mlinkók átlaga mindig is a falu nemesi eredetű családjainak átlaga fölött állt, tehát a családok, ágazatok, nemzetségek hierarchiájában a Mlinkók legfölül helyezkedtek el. Ebből következően hagyományosan tagjai voltak a helyi " hatalmi elitnek ", a községi irányításban vezető tisztséget láttak el (director, compossesor, templombíró, községi bíró, stb.). A helyi gazdasági elithez való tartozásuk bizonyítékai fellelhetők a összeírásokban; 1821-1873 között a ió Az ágazatból házasságra lépők 1 2 3 Összesen 3 3 6 12 6 4 10 20 11 4 11 26 11 5 14 30 11 3 14 28 7 3 3 13 2 2
