Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 6. Szuhay Péter: A besenyőtelki Mlinkó család története a 18-20. században
239 könyebbé válik az adatok egyeztetése. A családi kataszter kiegészítésekkel egyben személyi kataszterként is használható. Azokkal a személyekkel kellett ezt kiegészíteni, akik megélték a házasodási kort, de bizonyíthatóan nem kötöttek házassáaot, vagy elkerültek a faluból, s eltűntek a szemünk elől. 2.2. A források ; A családi- és személyi kataszterek elkészítése után a következő lépés a különböző összeírások és.kérdőíves felvételek adatainak ezekre való rávetitése. Ezeket a forrásokat egy durva felosztásban szisztematikus és elszórt forrásoknak nevezhetjük. Az elszórt forrásokkal az alábbiakban nem foglalkozom, csak megjegyzem, hogy a levéltári anyagban például a polgári és bűntetőperes iratok, az interjús anyagban az egy-egy személyre vagy családra vonatkozó "véletlen " adatok azonosításáról van sző. Szisztematikus forrásoknak a 18-19. század között különböző céllal a népesség egészére vagy egy-egy csoportjára vonatkozó összeírásokat, valamint az általunk felvett kérdőíveket nevezem. Az elemzésbe bevontuk az összes meglévő és fellelhető országos és megyei összeírást, melyeket ismertségük miatt nem ismertetek, és bevontuk az összes fellelhető helyi forrást és azokat a megyei összeírásokat, amelyek véletlenszerűen maradtak meg. Ugyancsak ismertetem az általunk felvett kérdőívek tematikáját. 2.2.1. Összeírások ; a/ II. József féle kataszteri felvétel ; Erről a tulajdonképpen közismert országos összeírásról csak azért teszek említést, mert a falu összes birtokosát tartalmazza, nemeseket, nemteleneket egyaránt. (Ez azért van, mert Besenyőtelken jogállásától függetlenül minden földtulajdonos nemesi eredetű birtokban ül.) Ebből az összeírásból megtudható, hogy a birtokosnak mekkora szántóföldje van és kinyomozható, hogy ki hol lakik a falun belül, mert az összeírást falurészek szerint, a házakat sorra járva végezték el. b/ Legeltetési lajstromok ; 1821 és 1873 között a Besenyőtelekhez tartozó Tepély pusztán a három Szabó lineának megfelelően három legelő járás volt (alsó, középső, felső) és azt írták össze, hogy az egy-egy járásban kinek hány legelöjoga volt és erre hány számos állatot (marhát, lovat) és hány növendéket (borjút, csikót) hajtott ki, esetleg kitől bérelt, vagy kinek adott el jogot. c/ Vallományi telekkönyv ; 1853-ban Besenyőn és Tepélyen összeírták kinek mekkora udvara, kertje van, melyik házszám alatt lakik, . a határban melyik dűlőben mekkora szántója, rétje, legelője van. d/ Adóösszeírás 1852/53-ból ; Az összeírás háztartások szerint tartalmazza a háztartásfő címét, státuszát, a vele élő fiúk számát, a háztartásban lakó feleségeket, szolgákat, s tartalmazza a földtulajdon nagyságát (kert, szántó, rét, legelő), az állatállományt (marha, ló, szamár, sertés, juh). e/ Adóosszeírások ; 1853 és 1861 között évente összeírták kinek mekkora földtulajdona volt, ennek mekkora a jövedelemadója, kinek mekkora háza volt és ennek mekkora az adója. f/ Tagosítási összeírás ; 1872 és 1875 között a tagosítást megelőzően összeírták kinek melyik dűlőben mekkora és melyik művelési ágba tartozó földje van, s a tagosítást követően melyik birtokosztályba sorolták (csak legelőt bírók, legkisebb birtokosok, kistagosok, kisbirtokosok, nyomásosbirtokosok, csoportosbirtokosok, egytagosok). g/ Kataszteri- és házösszeírás 1884-ből és 1906-ból : Az összeírás tartalmazza, hogy kinek hol vin háza, udvara, mekkora kertje és különböző művelési ág alá tartozó földje.
