Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 6. Szuhay Péter: A besenyőtelki Mlinkó család története a 18-20. században
240 h/ Föld- és állatösszeírás 1951-ből : Az összeírás tartalmazza, hogy összesen kinek hány hold földje van, s mennyi jószága (marha, ló, sertés, juh) és azt, hogy Mt nyilvánítottak kuláknak. 2.2.2. Kérdőíves adatfelvételek : a/ 1984-ben teljeskörű kérdőívben mindenkiről, aki 1880 után született és megérte a 14. életévét egy életút-kérdőívet vettünk fel (tőle magától vagy gyermekétől, testvérétől, szülőjétől). A kérdőív tartalmazza, hogy az adott személy élete során mikor, hol lakott, milyen iskolákat és tanfolyamokat végzett, mikor, hol, milyen munkahelyen, milyen foglalkozásban és beosztásban dolgozott. b/ A társadalmi nyilvánosságban való résztvétel: Ki, mikor, milyen politikai, gazdasági, egyházi, kulturális szervezetnek (egyletnek, körnek, pártnak stb.) volt a tagja, abban milyen tisztséget viselt. c/ Gazdaságtörténet: Azokról, akik életük során valamelyik háztartás, gazdaság vezetőjének számítottak, szintén érdeklődtünk, s arról is, hogy ez idő alatt a gazdaság földterületének, művelési ágainak változásáról, az állatállomány alakulásáról, a fontosabb termelési eszközökről, beruházásokról milyen ismeretei vannak. d/ A családi gazdaság teljesítménye 1983-ban: Ebben a kérdőívben felvettük a gazdaság^töldterületét 3 művelési ágak szerinti megoszlását, a termelt növények és tenyéisztett állatok mennyiségi mutatóit, a felhasználás és értékesítés nagyságát, az épületállományt, a nagyobb termelési eszközök leltárát. 3.1. A besenyőtelki Mlinkók eredete : 1698-ban Borsod vármegye három Mlinkó testvér (Mátyás, János, Mihály) nemességét hirdette ki. A testvérek hamarosan megjelennek Egerben is. Egyes források szerint Szihalomról, mások szerint Putnokról érkeztek. Mlinkó János fia Márton, aki Eger városának kántora volt, a 18. század elején feleségül veszi Szabó Judithot, s ezzel birtokossá válik Besenyőn. (Szabó Judith a három birtokszerző Szabó testvér egyikének, Péternek az unokája.) Mlinkó Márton egyetlen, a házasodási kort megért gyermeke József feleségül vette Bocsi Rozál nemes kisasszonyt, s Besenyőre költözött jószágaiba, ahol gazdálkodott. 1735 és 1763 között 15 gyermeke született, akik közül négy fiú és három lány minden bizonnyal megélte a házasodási kort. Három fiú és egy lány a faluban maradt, sorsuk nyomon követhető. Márton (1.1.) és Mihály (1.3.) egyaránt kívülről hozott feleséget, nemes leányt (Rados Erzsit illetve Várkonyi Annát). József (1.10.) ismét a Szabók közé nősült, Annát vette feleségül, így tehát a házassággal leginkább az ő vagyona gyarapodott. A negyedik fiútestvér János (1.6.) Vezekényre nősült. Családjának még egy darabig birtoka volt Besenyőn, de leszármazottjai közül senki sem került vissza a faluba. A feldolgozás során Mlinkó Józsefet (1.) tekintem a nemzetségalapítónak, s három faluban maradt gyermekét az ágazat-alapítónak. 3.2. A család demográfiája : A mai napig számolva Besenyőtelken már a kilencedik Mlinkó generáció él. A Mlinkó család geneológiai tábláján a 19. század végéig szinte minden fiúgyermek sorsa végigkísérhető, ettől kezdve egyre több lesz az olyan házasság, amelyik az elköltözés miatt eltűnik szemünk elől. Ilyenformán a más faluba, városba kerültek második generációját már nem vehettem be számításaimba. A Mlinkók között a falun belüli népességnövekedés a 19-20. század fordulójáig erőteljes. Ennek egyik oka a természetes szaporodás magas
