Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 5. Szabó László: Családszervezet és családi gazdálkodás a Jászságban a 18-19. században

228 nyai között egy feudális környezettől már nem gátolt állapotba. Ez a korai polgárosodás, bizonyos kapitalisztikus tendenciák megjelenése egyben lehetővé tette azt is, hogy 1848 után az élet törésmentesen folyhassak. Ez az oka annak, hogy a Jászságban az általunk is vizsgált családszervezeti forma nem bomlik fel, hanem csak módosul, s kitűnően funkcionál még egy évszázadig. Ezek a tényezők együttesen azt eredményezték, hogy ez a táj, közösség igen korán fölé nőtt a szomszédos, kedvezőtlenebb adottságú és helyzetű területeknek, gazdaságilag erőssé vált, s a Jászság népe szinte rátelepedett környezetére, távolabbi tájakon is tudott a kínálkozó lehetőségekkel élni. Létrehozta az úgynevezett jász expanziónak nevezett jelenséget, amely a jászsági társadalmi-, gazdasági- és kulturális fejlődés legjellegzetesebb megnyilvánulásaként tartható számon. 3. A jászsági család- és üzemszervezeti. A jász expanzió főbb okait bemutatva arra kell választ adnunk, hogy közvetlenül hogyan valósult meg ez a terjeszkedés? Mi az az erő, amely közvetlenül táplálja ezt a folyamatot? Korábbi alapokon a 18. századra létrejön, majd a redempcióban megerősödik, stabilizálódik a Jászságban az a parasztcsalád, amely mindazokat az előnyöket gazdaságosan és célszerűen kamatoztatni tudja, amelyeket a jász (jászkun) kiváltságok biztosítottak. Ez a család olyan vérségi kötelék, amely ellátja az összes családi funkciókat; egyben jogilag is szabályozott és védett birtoklási egység; jól funkcionáló munkaszervezet; s a lehetséges saját és bérelt birtokot tökéletes üzemszervezetté tudja tenni. Ez a komplex feladatot ellátó, földesúri függéstől mentes család új területre költözve, megfelelő anyagi indíttatással ismét működésbe lép, kialakítja az új környezetben azt a működtethető, eredményes mechanizmust, amely az anyaterületen is jellemezte, s paraszti szinten megkezdheti az új előnyomulást. Ez a család önmagában is tud boldogulni, nem szükséges egy közösség amely körülveszi, de ha más családokkal kapcsolatot talál, érdekszövetségre, s ezt megpecsételő rokoni kapcsolatra lép, már ereje megsokszorozódik. Természetesen igen erős erők (nagybirtok, erőteljes mezővárosi közösség) megállíthatja ezt a terjeszkedést, de általában az is hozzátartozik a folyamat lényegéhez, a család módszereihez, hogy helyesen ismerik fel a küzdőterepet, s megfelelő közegben törnek előre. A Jászságban a családoknak két típusát tarthatjuk számon szinte kezdettől fogva: a többgenerációs kiscsaládot és a nagycsaládot

. Az 1550-es török defterben már vélhetően mindkettő nyomai felfedezhetők, bár mindez, mind a későbbi források még jó ideig csak valószínűsítik mnglétüket. A 18. század kezdetétől, néhol pár évvel már korábban induló anyakönyvek vizsgálata, majd a későbbi összeírások a természetesen meglévő kiscsaládok mellett nagycsaládokról is hírt adnak. Magam a 18. század közepétől összeírások segítségével bizonyítottam létüket, s Jászdózsán, Jászkisérnn — a szerencsésebb forrásadottságok miatt -- még lakóházaikat is azonosítottam, több család osztódását nyomon követtem, s polgári peres anyagban vagyonfelosztásukat, birtokszerzéseiket is elemeztem. A 19. századi anyagban még részletesebben adatolhatok az egyes családok, s néprajzi gyűjtések segítségével megszólaltathatók vagy kiegészíthetek a sokszor szűkszavú adatok. A múlt század utolsó harmadától napjainkig közvetlen vizsgálatok végezhetők, hiteles emlékanyag gyűjthető mindezekre, s ez ellenőrizhető anyakönyvi, telekkönyvi, s családi irattári anyagegyüttesekkel is. Kívülem Szabó István végzett hasonló vizsgálatokat a Jászságban, s mindketten dolgoztunk fel Fiasonló anyagot a Nagykunságban és a Kiskunságban, illetve az ország más tájain. A jászsági nagycsaládra kezdettől fogva jellemző, hogy tagjai bár egy