Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 1. Papp Klára: Jobbágyi társadalom a 18. századi bihari magánföldesúri birtokon
193 lehetőségem — az a qsoport, ahol vagy jószággal, vagy szőlővel és szénit termő réttel, vagy ahogyan a példák mutatták, mesterségből fakadó jövedelemnél rendelkezik a zsellér. /28/ e./ Van egy átmeneti csoportképző tényező is, nevezetesen az, hogy időlegesen uradalmi vagy községi szolgálatba állva taxa, robot stb. mentesítésekhez jutnak a lakosok, vagy helyzetük rosszabbodása miatt folyamodik a birtokos e módszertiez. Tormucza János, Dédán lakó fiatalember, azért fizetett 6 Rft robotváltságot 1766-ban a Károlyiaknak, mivel " csak maga vagyon" . A széplaki Gezső András urasági vajdáról, aki semmivel sem tartozik, írják " különben jobbá gy" /29/ (a kedvezés lehetősége tehát általános). Ebbe a csoportba tartoznak a relicták, az özvegyek is, akiknek egy része nem adózó (összeírják ugyan őket, de nem számítanak a dicakat meghatározó Összesítésbe). Az úrbérrendezésig az országos (1715-1720 és 1728 évi) összeírások és az általam átnézett megyei conscriptiok is igen alacsony számban közölnek zselléreket, gyakorlatilag tíz százalék fölé csak a sárréti és váradi járás mezővárosai esetében emelkedik a számuk (1753-ban 12 % és 1728-ban 21 %;. A micskei uradalmi összeírás 1756-ban mintegy 12 %-os, a sólyomkői uradalom 1717. és 1765. évi urbáriuma pedig 16 X-os arányukat rögzíti. Figyelemre méltó, hogy ez utóbbi falvak úrbérrendezéskori adatait (16) egy 1776-ban készített összeírás már módosította: Colonus Inquilinus Subinquiliu s Urbár. 1776 Urbár. 1776 Urbár. 1773 Száma 770 842 263 327 9 47 %-a 74 69 25 27 14 Az összeírás készítői maguk is utaltak arra, hogy több telket találtak az uradalom falvaiban (és lakost is!), mint ahogyan az " új urbárium " bevezetésekor megállapították. Ennek okát itt is a mérnöki reguláció hiányában jelölték meg. /30/ A megyében másutt is hasonló a helyzet. A Csáky uradalomban a 80-as évek közepén megkezdődtek a mérnöki felmérések, a plenipotentiarius Ferdényi erre való hivatkozással utasított el pl. erdőhasználatra, margittai új bolt kijelölésére vonatkozó kérelmeket, de a munka a 90-es évek közepéig is elhúzódhatott. A derecskéi uradalomban 1808-ra fejeződött be a felmérés, s hasonlóan az eddigiekhez, a biztokos gazdálkodási szándékainak megerősödéséhez járult hozzá. /31/ Mivel Bihar vármegyében a 18. század hetvenes éveiig nem vált ismertté és általánossá a szilárd telekrendszer, a jobbágyi társadalom differenciálódását az igaerőbirtoklást alapul véve kívánom bemutatni. A falvak és mezővárosok adatait együtt vizsgálva kiderült, hogy a század folyamán elég jelentős és egyre növekvő számú igaeróvel nem rendelkezőt írtak össze. 1763-ra a váradi járás összeírt népességének 76 %-a, az érmellékinek 70 %-a tartozott ide. Az igásállattal rendelkezők között a két igásjószággal bírók száma növekedett (mégha a népesség egészéhez viszonyított aránya csökkent is), a négyökrösök száma stagnált vagy némileg csökkent, viszont jelentősen kevesebb lett a hatökrös illetve az annál több jószágot tartók száma.
