Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 7. Darkó Jenő: Görögkeleti egyházszervezet és népesség a 18. században Magyarországon
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Darkó Jenő: GÖRÖGKELETI EGYHÁZSZERVEZET ÉS A NÉPESSÉG A 18. SZÁZADBAN MAGYARORSZÁGON. (EGY ÖSSZEÍRÁS TANULSÁGAI) A Magyar Tudományos Akadémia az 1905. évi Ipolyi díjával " A görög egyház története Magyarországon " c. pályaművet kívánta jutalmazni. A meghirdetett pályázatra "A munkácsi görögkatolikus püspökség története " címmel HQDINKA Antal munkája készült el. Természetesen a legrégebbi magyarországi uniált püspökség történetét ismertető munka bevezetőjében a szerző szükségszerűen kitért a Mohács-előtti Magyarország görögkeleti lakossága történetének néhány fontosabb epizódjára. Sajnálatos módon az általános történeti kép felvázolása mellett mégsem tekintette feladatának sem akkor, sem később a magyarországi görögkeletiek, illetve görögkeleti egyházak történetének megírását. /1/ Mind a mai napig hiányzik a magyarországi görögkeletiek — megbízható forrásokon alapuló — történetének monografikus feldolgozása. /2/ Jelen dolgozatunk két 18. századi összeírás ismertetésével kívánja a magyarországi görögkeletiek történetéről alkotott, meglehetősen sommás feldolgozást árnyaltabbá tenni. Két nagyobb (1765 és 1785) és több kisebb országos méretű összeírás alapján módunkban áll Magyarország -18. századi görögkeleti lakosságának állapotáról hiteles képet adni. /3/ A rendelkezésünkre álló forrásanyagból csak Abaúj, Baranya, Bars, Békés, Borsod, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fejér, Győr-Moson, Heves, Komárom, Nyitra, Pest-Pilis-Solt (-Kiskun), Pozsony, Sáros, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Tolna, Trencsén, Ung és Zemplén megyék, valamint Buda, Esztergom, Győr, Komárom, Pest, Szeged és Székesfehérvár szabad királyi városok összeírásait emeltük ki ezúttal. A Határőrvidék, /4/ Dél-Magyarország, Szlavónia, Temes, Arad, Bihar és Szatmár megyék görögkeleti lakosairól készített összeírások még feldolgozásra várnak. Kitekintésképpen csak az 1784. évi országos összesítés adatait használjuk. /5/ Az összeírások alapján rekonstruálni lehet a görögkeleti (az egykori szóhasználat szerint " görög nem egyesült " /6/) egyház szervezetét. /7/ Ugyanakkor a Mária Terézia-féle Regulamentum Illyricumból egyértelműen kiderül, hogy a Magyarország területén a 18. szazadban élt görögkeletiek — etnikai hovatartozásuk különbözősége ellenére — egyházszervezetüket tekintve egyaránt a karlócai görögkeleti szerb metropolita fennhatósága alá tartoznak. /8/ Az általunk tüzetesebb vizsgálat alá vett megyék görögkeleti egyházközségeit a Regulamentum a budai görögkeleti szerb püspökség egyházközségeiként tartja Lzámon. /9/ Az elnevezés ellenére a püspök állandó székhelye már akkor is Szentendrén volt. Valószínű ez tévesztette meg a szentendrei püspökségről beszélő megyei hatóságokat, akik az összeírásokat készítették. /10/ A Regulamentum ezt a püspökséget két protopopátusra osztotta. /11/ Ezzel szemben az 1765. évi összeírás a protopopátusokat nem tünteti fel. /12/ Az 1785-ös összeírásban pedig négy szerepel: Mohács, Maiss vagy Majos, Buda és Szeged. /13/ A budai protopópa Rácalmáson volt parókus. /14/ A szegedi pedig a Bács-megyei Moholon lakott. /14a/ 1785-ben a Békés-megyei parókiák az aradi püspökség sikloviai protopopátusához, /15/ a Csanád-megyei és csongrádi egyházközösségek
