Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 6. Benda Gyula: Egy mezővárosi közösség rekonstrukciója 1700 és 1850 között – Kérdések és lehetőségek Keszthely példáján
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÚDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Benda Gyula: EGY MEZŐVÁROSI KÖZÖSSÉG REKONSTRUKCIÓJA 1700 ÉS 1850 KÖZÖTT — KÉRDÉSEK ÉS LEHETŐSÉGEK KESZTHELY PÉLDÁJÁN A magyar történettudomány szakmai értékrendjében a helyi vizsgálatok, a helytörténet régóta igen alacsony presztízst élvez. Ma ennek egyszerre oka és következménye egy alapvető megosztottság, ami elkülöníti a szemléletében és módszereiben, ha késve ugyan és nem mindig elég következetesen, de a társadalomtudományok fejlődésével lépést tartó " magas " tudományt a hagyományos, a századfordulón kialakult monografikus mintákat követő helytörténeti irodalomtól. Az új magyar történeti szintézis, a tízkötetes Magyarország története 18. századi társadalom- és gazdaságtörténettel foglalkozó kéziratai pl. tudomást sem vesznek a helytörténet által felhalmozott tudásanyagról, a helytörténeti kutatók viszont néha szinte erényt kovácsolnak a modern huncutságoktól, a tudományos divatoktól való elzárkózásból. A képet csak bonyolítja, hogy ha professzionális kutatók vállalkoznak helyi monográfia megírására, az eredmény nem sokban különbözik a műkedvelőnek tekintett szerzők műveitől. A szándékosan sarkítottan felrajzolt megosztottság szekértáborai között azért számos közvetítő mozog mindkét irányban, s a köztes területeken lassan szórványként megtelepülnek a megosztottságot meghaladni kívánó történészi műhelyek. (A térképek, sajnos, a legtöbbször ezeket még nem jelölik.) Előadásomban egyfajta, a megosztottság dilemmáját meghaladó lokális történeti elemzés módszertani kérdéseit kívánom felvetni egy folyamatban levő munkáról és annak terveiről beszámolva. Tudomásom van több hasonló jellegű kutatásról, ideje lenne tehát, hogy ezek elméleti-módszertani kérdései, a lehetőségek és követelmények, a nehézségek és eredmények már most érdemleges szakmai vita tárgyát képezzék. A társadalomtörténet számára a helyi (regionális vagy községi) kutatások mindenkor lényegesek és természetesek voltak. Az egyre dinamikusabban hódító diszciplína érdeklődése az utolsó harminc évben erőteljesen a társadalmi kiscsoportok (család, helyi közösségek) felé fordult, s az új műfajként újjászülető mikroelemzések par excellence lokálisak is. Világszerte felértékelődtek a helyi kutatások. Az ennek során megszülető társadalomtörténeti módszerek adaptálása az 1960-as évektől napirenden van nálunk, anélkül hogy győzelmükről vagy akár csak áttörésükről beszélhetnénk (kezdődött a családrekonstitucióval, folytatódott a család és háztartás szerkezetének elemzésével, eljutott a munkaszervezet és mobilitás vizsgálatához). Én a hagyatéki leltárak elemzése során jutottam el ahhoz a meggyőződéshez, hogy az inventáriumok hatékony kiaknázásának egyik legtöbbet igérő lehetősége egy kistáj, egy uradalom, azon belül falusi és kisvárosi közösségek komplex vizsgálata. Választásom a Festetics család keszthelyi uradalmára esett, azon belül elsőként Keszthely kutatására keríthettem sort. Célom az, hogy a francia, angol, német regionális és helyi kutatásokban alkalmazott fogalmi és módszertani apparátust honosítsam a 18-19. századi magyarországi forrásokra. Az induláskor megközelítésemet történeti
