Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 3. Ódor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának lehetősége
121 /15/ Baranyában az 1808. december 20-i közgyűlés rendelte el az összeírást BmL. Kgy. jkv. 1808. 861.), amely január végére mindenütt elkészült; Vas megyében december 19-én született meg az az <összeírási határozat, a beterjesztési határidőt 1809. február 6-ban állapítva meg. Ld. Nagy Imre-Odor Imre : Az 1809-es nemesi felkelés Vas megyében. (OTDK pályamű, 1983.) 5. p.; Fejér, Tolna, Komárom, Bihar és Szatmár megyében is február-márciusban lezajlottak az összeírások. Ld. Schneider Miklós : Fejér megye nemesi összeírásai (1754., 1809). Székesfehérvár, 1934. 6-7. Horváth Árpád : Tolna vármegye és az utolsó nemesi felkelés. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből III. Szekszárd, 1972. 108.: Alapi Gyula Komárom vármegye és az utolsó nemesi felkelés. Komárom, 1910. 3.: Gyalókay Jenő : Bihar vármegye és az utolsó nemesi insurrectio. Nagyvarad, 1902. 4-6.; Kávássy Sándor : Fegyverben a magyar nemesség. História, 1984. 3-4. sz. 29. /16/ A törvény (1808: 3. te. 3. §) szellemében Vas megyében Szombathelyt, Kiscellt, Körmendet, Szentgotthárdot és Felsőőrt jelölték ki: Baranyában Sásd, Hosszúhetény, Mohács, Szentlőrinc és Baranyavár szolgált a szemle helyéül. Az első szemle (lustra) időpontja a fenti megyékben így alakult: Baranya: március 7-26.; Vas: február 6-25.; Fejér: március; Tolna: március 16-25.; Komárom: március 14-től; Bihar: április 6-tól; /17/ 1808: 2. te. 4-6. §. /18/ E kimutatás a következő szempontokra terjedt ki: 1. a szemlélt neve; 2. lovas: a/ saját költségén, b/ 2-3000 Ft jövedelmű, c/ 1-2000 Ft jövedelmű; 3. gyalogos: a/ saját, b/ pénztár költségén; 4. felmentetvén, lovast vagy gyalogost állít, illetve helyettes állítására képtelen; 5. megjegyzés. Vö. R. Kiss István : Az utolsó nemesi felkelés. Bp. 1909. 33. /19/ Az országos összesítés lelőhelye: OL. N.24. (Archívum Palatinale Archiducis Josephi, Általános iratok, Insurrectionalia) fasc. 235. Summarium Effectivi Status Nobilis Insurrectionis. -- Részletes értékelő historiográfiai áttekintést nyújt Odor Imre : Az 1809. évi nemesi összeírás Baranyában. Levéltári Szemle, 1986. 3. sz. 27. sz. jegyz. /20/ A baranyai összeírások lelőhelyei: BML. Nemesi lajstromok. Ö. 170-174. /21/ Az egyetlen magyar nyelvű összeírás fejléce szinte teljesen megegyezik a Fejér megyei összeírólapéval. Ld. Schneider : i.m. 9. /22/ A felkelési törvény csupán az egyházi testületeket és méltóságokat kötelezi (1808: 2. te. 11-12. §). A papság például a Fejér megyei összeírásban sincs jelen. /23/ A megye járásait a későbbiekben is római számmal jelöljük, melyek feloldása a következő: I. pécsi, II. hegyháti, III. szentlőrinci, IV. siklósi, V. mohácsi, VI. baranyavári. — E kimutatás megközelítőleg pontosnak tekinthető; kontrollálásában egy néhány esztendővel későbbi, a teljes pécsi egyházmegyét felölelő egyházi kiadványra támaszkodtunk. Ld. Catalogus venerabilis Cleri almae diocesis Quinque-Ecclesiensis ad annum christi M.DCCC.XV. Pestini, 132 p. /24/ 1787-ben Thirring kimutatása szerint (i.m. 135.) A férfi nemesek aránya a megyében 0,7, Pécsett 3,3, összevonva 0,81 % volt. Az 1804. évi népszámlálást alapul véve, lB09-ben a megközelítőleg 195 ezres lakosság
