Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

B. A főispánt ovációval fogadták. A főispán szokás szerint elmondván a gyűlés célját, a szavazatszedő küldöttség névsorát olvastatta fel, s ajánlotta annak elfogadását. Kitört a harc, mert mi természetesebb, mint az, hogy abban a többség Deák pártiakból állott. Az első szavazás arra történt, elfogadja é a közgyűlés a főispán névsorát? igen vagy nem? A szavazás a megyei bizottmány tagjai névjegyzékének felolvasásával történt, kik igen vagy nemmel feleltek. A többség elfogadta a főispán által ajánlottakat. Következett a másik kérdés: kik legyenek a központi választmánynak tagjai? A. A pártok előleges megállapodása szerint Fráter Pál és Dessewffy Ottó bizottmányi tagok külön külön terjesztettek be egy névjegyzéket, Fráter a Deák párt, Dessewffy a balpárt részéről, azon kérelemmel, hogy a szavazást a főispán rendelje el. A szavazás elrendeltetvén, a főispán egy küldöttséget nevezett, mely előtt a szavazás megtörtént. * * * B. De ez már az előbb megválasztott szavazatszedő küldöttség előtt történt, a mellék­helyiségbe, hova a leszavazottak többé vissza nem bocsájtattak. A balpárt az első szavazás után látván a kisebbséget, a hely szentségét sértő magaviselettel kezdett fellépni, ugy a teremben, mint ezen kivül is, ugy hogy a bennlevők óvatosság, szükség esetében önvéde­delem szempontjából magokkal hozott forgó pistolyokat akartak használatba venni. Hogy a tettlegességet, ebből származható veszélyt megelőzzem, felkeltem helyemről, a lázongók közé lépve, s mint állásomnál fogva őre a rendnek, figyelmeztettem a lázongó­kat, hogy ezen magaviseletök által magát a hely szentélyét és a megyei önkormányzati jogokat dúlják fel az alkotmány megsértésével, s kértem, kiméljenek meg, hogy a rend fenntartása érdekében szigorúbb intézkedéseket legyek kéntelen megtenni. Hatott fel­hívásom. * * * A. A többség a Fráter Pál névjegyzékét fogadta el, s ezzel a központi választmány tagjai is meg lettek választva, a 10 órakor megkezdett közgyűlés esti 5 órakor véget ért, a nél­kül, hogy az előzőleg tett óvintézkedések igénybe vétele szükségessé vált volna. A központi választmányban a többség a Deák pártból állván, a képviselő választás napjának kitűzése és a választási elnökök és jegyzők megválasztása egész csendesen meg­történt. Bekövetkezett a választási nap, mind a hat kerületben a pártok mérkőzése nagyszerű, erélyes volt. A Nógrádi kerületben Huszár István Deákpárti, Prónay István 161 ellenzéki, Balassagyarmati kerületben Muzslay Sándor Deákpárti, Szontagh Pál ellenzéki, Szécsényi kerületben Pulszky Ferenc 168 Deákpárti, Szontagh Samu 169 ellenzéki, Losonci kerület­ben Forgách Antal Deákpárti, Benyitzky István 170 ellenzéki, Füleki kerületben Kuhinka Ferenc Deákpárti, Károlyi János 1 7 ellenzéki, Sziráki kerületben Török Sándor 173 Deákpárti, Plachy Tamás 1 74 ellenzéki voltak képviselőjelöltek. A Nógrádiban Huszár István, Balassagyarmaton Muzslay Sándor, Szécsényiben Pulszky, Losoncon Forgách Antal, Füleken Kuhinka Ferenc, mind Deák pártiak választattak meg, a Sziráki kerületben azonban Plachy Tamás lett megválasztva, mint ellenzéki. Ez csak azon gondatlanságnak a következménye volt, melyet a Sziráki kerület Deákpárti Elnöke elkövetett azzal: hogy nem gondoskodott arról, hogy a Deákpárti községekből minden választó megjelenjen, mit az ellenfél észrevévén, a választás folyama alatt felhasználta az alkalmat, hogy a visszamaradt választókat pénzzel megvásárolva, táborába beszállította, s ezzel bár igen csekély, de többséget megszerezze, s azt meg is nyerte. Az eredményről a kormány azonnal értesíttetett. * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom