Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
B. Alispánságom idejében többször mentem be Pestre, részint, hogy a Belügy ministerrel érintkezhessen!, részint hogy Deák Ferenc nézeteit, terveit kikérjem. Ily egy alkalommal több tekintélyes képviselő és minister, Andrássy, 17S Lónyai, Eötvös József, Szentiványi Károly, Gorove István, 177 Csengery Antal 178 s.t.b. jelentek meg Deáknál. Én észrevéve, hogy itt bizalmas értekezés készül, távozni akartam, okul a készülőben levő értekezést hozván fel. Deák azonban letartott, mondván: hiszen te egy megye élén állsz, itt pedig a megyék mikénti rendezését beszéljük meg. Miről tájékozást szerezve, ott maradtam. S midőn Wenkheim Béla 179 belügyi minister is megérkezett, a tanácskozás kezdetét vette. A megye helyhatósági önkormányzatát egyhangúlag szükségesnek tartották, de az ezzel járó, eddig gyakorlatban volt jogokat némelyek korlátozni, mások, különösen Szentiványi Károly, különösen political tekintetben csekély megszorítással fenntartandónak tartotta (sic!), veszélyesnek állítva, hogy a megye minden ministeri rendeletet feltétlenül végrehajtani köteles legyen. Tehát legyen egyszeri representacionalis 1 80 joga, ha a rendeletet törvénybe ütközőnek tartja. Azonban, ha ezen felterjesztésre a szakminister rendeletét az összes ministerium fenntartja, az végrehajtandó legyen; kivételével az adó és katonai ujoncállitási ügyeknek, azon esetben, ha ezek az országgyűlés által nem lesznek megszavazva, bármi rendeletek végrehajtása tényleg megtagadtathassanak. Midőn Szent-Iványi ezen véleménye, ha jól emlékszem, Csengery Antal által elleneztetett, én közbevetőleg azt mondtam, hátha parlamentalis absolutismus lesz. Erre Deák Ferenc felém fordulva, jól emlékszem, ezeket mondotta: Micsoda fogalmad van neked Magyarországban a parlamentalizmusról, s annak parlamentális kormánya tagjairól; létezhetne e oly hazafiatlan kormány csak egy percig is, mely ezt megtenni merészelné? Elhallgattam akkor, de ha most élne a Haza bölcse, hiszem, elismerné aggályom helyességét. Bár igaz az is, hogy ha ö, Deák élne, mai napig sem volna lehetséges azon bűnös szellemnek virágzása, mely az uralomért minden tisztességet, erkölcsöt, becsületet, törvényt fellebbezhetetlenségével összetipor, és még gaztett, aljasság, becstelenség sem szolgál akadályul, hogy hatalmát bitorolhassa. Andrássy Gyula ministerelnök a Svaici Kantonokat ajánlotta például, mit Deák lehetetlennek tartott, mert ugy mond, azok midőn a szövetségbe állottak, külön külön bizonyos jogoknak továbbá is gyakorlását tartották fel maguknak, a megyék pedig ilyen különböző jogoknak gyakorlatával fel nem ruházhatók, mert azok egysége képezi az országot, tehát egyformán kormányzandók is. Ő szerinte tehát a ministerium utasítandó, hogy az 1848. évi XVI. tör. 1 § szakasza rendelkezése szerint a megyei szerkezetnek rendezéséről népképviselet alapján egy törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elébe. Addig pedig a megyei helyhatósági önkormányzat a most hivatkozott tör. 2. § szakasz értelmében gyakoroltassák. S ezzel a tanácskozás véget ért. Ezen időtől számítva 31 év zajlott le. Életbe lépett egy ideiglenes törvény, többszöri módosítással, és Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt ugy nevezett közigazgatási bizottmány, s ez utóbbi a Tisza hatalom fenntartására, mely a megyei önkormányzati jogokat teljesen magához ragadta, semmivé tette, ma is mint Tisza virág díszlik. De a megyék rendezése elmaradt, autonómiája elposványosodott, a Tisza Kálmán gyűlölt időszakának dicsőségére, és az 1875. évben a balpárt s Deák párt keresztülvitt fusiójának 181 sajnálandó emlékére, mi, mint Deák nevezte, nem fusio, de confusio 1 82 volt, mert midőn Tisza 1875. év febr. 3-án ministeri programbeszédjében azt mondotta, hogy az 1867. iki XII. törvény csak az osztrák Reichsrat 183 béegyezésével módosítható (mi közjogunk elleni absurdum), csak a vak nem láthatta, hogy Tisza szándéka egyedül a hatalom megszerzése. Deák Ferenc is azt mondotta Tisza programbeszédjére: Lássátok, ez az ember maga sem tudja, mit akar, üres szavak, mit sem értek belőle, de azt látom, hogy minister akar lenni minden áron, és ezt el fogja érni, mert nálunk azokból is ministerek lesznek, kik sohase gondoltak arra, hogy ily Méltóságra jussanak. Midőn pedig Tisza minister lett, élceinek egész özönét árasztotta a bihari győzőre, mondván: ha Tiszát szeretitek, hát süssétek meg, de vigyázzatok, mert a fusio nem fenékig tejfel. Ugy ne járjatok Tiszával, mint az egykori gazda a cigánnyal, kit midőn munkára fogadott, a cigány kikérte a reggelit, ebédet, vacsorát egyszerre, hogy azután egész nap dolgozhasson; de mikor a vacsorát is megette, azt mondotta a gazdának: Bolond az uram, aki vacsora után is dolgozik.
