Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

érdemes megjegyezni az alábbiakat: a baráti előnevű Huszár-család, amelynek birtokközpontja Keszeg volt, Nógrád legvagyonosabb középnemesi famíliái közé tartozott. Huszár József (1774-1855), akinek pesti házában Frideczky képviseló'ként lakott, volt apja Huszár Károlynak (1803 — 1899), aki Nógrád konzervatív követeként vett részt az 1843/44. évi országgyűlésen; Károlynak viszont testvére volt az 1826-ban született Huszár István főszolgabíró, illetve József (Madách Mária első férje), unokaöccse: Huszár István honvédfőhadnagy, aki 1849 nyarán futárként szolgált Görgey mellett. Károly felesége Tersztyánszky Mária volt, annak a Tersztyánszky Zsigmondnak nővére, aki által Frideczky az 1849 februárja végén az OHB-hoz intézett - a bevezetőben említett - levelét Debrecenbe küldte. Károlynak viszont László volt a fia. 74. Báró Majthényi László (1820-1908) az 1838-ban bárói rangot szerző Majthényi Antal gazdag barsi földbirtokos fia, 1842-től Hont megye első alispánja (1848-ban is!); 1849-ben ő lett Nógrád megyében Windisch-Grätz császári biztosa, majd megyefőnök, hivataláról azonban hamarosan lemondott. 75. Blaskovich Pál (1804-1873) lukanyényei (Hont megye) középbirtokos, a császári seregből 24 évi szolgálat után kilépett százados, 1848 júniusától Hont megye nemzetőrségi őrnagya, 1867-1871 közt Hont megye egyik országgyűlési képviselője. — Frideczky a B. variánsban megemlíti, hogy Blaskovich segédtisztjét Pintérnek hívták. 76. Losonci vásárlásaival kapcsolatban a B. variánsban azt is említi, hogy a megvett bőrökből a losonci református templom földalatti helyiségeiben készíttetett lábbeliket a honvédség számára. 77. Helyesen: Thuránszky Kristóf. 1849. április 13-án Balassagyarmaton a római katolikus paplakban fogják el a helybeli gerillák, s ideiglenesen a megyei börtönbe zárják, mint hazaárulót. (NML. Balassagyarmat mezóváros jzk. 1849. április 13. 352. és 355. szám.) - Kivégzésére nem kerül sor, mivel az 1850-es évek elején a Balassagyarmati cs. kir. Szolgabíróságon - mint elsőfolyamodású bíróságon - többször hites ügyvédként találkozunk nevével. (NML. IV. 181. 6—7. doboz.) 78. Lsd. a 74. sz. jegyzetet. 79. A nagy magyar drámaíróról van szó. 80. Klapka György (1820-1892) német-morva eredetű, nemességet szerző temesvári polgárcsalád fia, 1838-1847 közt testőrként a császári sereg katonája. 1847-ben főhadnagyként kilép. 1848 júniusától a 6. honvédzászlóalj századosa, november végétől vezérkari őrnagy a Hadügyminisztériumban. 1849 január elejétől ezredes és a felsőtiszai hadtest parancsnoka, áprilistól tábornok. Májusban Görgey helyettese a minisztérium élén, júniusban - Görgey távollétében - a feldunai hadsereg ideiglenes főparancsnoka, majd július közepétől a Komáromban visszamaradt 2. és 8. hadtest parancsnoka. Komárom várát két éj fél hónapig védi a császáriak ostromgyűrűjében, amelyet csak október első napjaiban ad át - szabad elvonulás feltételével - nékik. Emigrációba megy; 1859-től Kossuth és Teleki László mellett a Magyar Nemzeti Igazgatóság tagja, az olaszországi magyar légió egyik szervezője, 1864-ben főfelügyelője. 1866-ban megszervezi a poroszországi magyar légiót. A kiegyezés után hazatér; országgyűlési képviselő lesz, majd üzleti ügyekkel foglalkozik. 81. Damjanich János (1804-1849) szerb császári tiszt fia, 1820-tól maga is a császári sereg katonája. 1848 márciusában százados, áprilistól főszázados a temesvári kerületből kikerülő 61. magyar gyalogezrednél. Június közepétől őrnagyként a 3. honvéd zászlóalj parancsnoka. Október közepétől alezredes, november derekától ezredes a bánáti hadtestben. December második felében tábornok, 1849 február elejétől a bánáti csapatok, márciustól a 3. hadtest parancsnoka. Április végén ideiglenes hadügyminiszterré nevezik ki, de hivatalát lábtörés miatt - amely a továbbiakban harctéri szolgálatra is alkalmatlanná teszi - nem tudja átvenni. Július elejétől Arad várának parancsnoka, amelyet augusztus 17-én ad át a cári csapatoknak. A császári hadbíróság halalt szab ki rá és október 6-án felakasztják. - Az egri haditanács egyébként március 30-án folyt le, és — a beteg Vetter kivételével - valamennyi tábornok részt vett rajta. 82. Szathmáry Mihály (1806-1880) 1824-től a császári sereg katonája, 1848-ig alszázadosságig vitte. 1848 október elején átlépett a magyar seregbe, e hó végén már őrnagy (egyidejűleg a Honvédelmi Minisztérium tisztviselője), 1849 január közepétől alezredes, február közepétől ezredes a 17. huszárezred élén. Aradon 16 évi várfogságra ítélik, 1856 nyarán kegyelemben részesül. — Nem százados, hanem ezredes volt, amikor Frideczky találkozott vele. 83. Nyáry Pál (1806-1871) Pest megyei földbirtokos, megyéjének 1848 előtt előbb főszolgabírája, azután főjegyzője, végül másod-, majd első alispánja, egyúttal a liberálisok balszárnyához tartozó ellenzéki politikus. Nem vállal kormányhivatalt Batthyány kabinetjében, hanem - mint a ráckevei kerület képviselője - a kormány politikáját ellenző radikális baloldal vezetője lesz az alsóházban. A képviselőház szeptember közepén az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává választja, és annak helyettes elnökeként működik. De 1848 végétőljanuár elejétől egyre inkább a Kossuth politikáját ellenző képviselői csoporthoz szegődik, sőt Debrecenben már az osztrákmagyar kiegyezésen ügyködő, un. békepárt élén vezérkedik. Világos után 10 évi várfogságot mérnek rá. 1861-ben ismét országgyűlési képviselő; formailag a határozati párthoz csatlakozik, de itt is külön, az ő irányítása alá vonni kívánt frakció létrehozásán fáradozik. 84. Ivánka Zsigmond (1817-1902) 1848-ban az ipolysági kerület nemzetgyűlési képviselője, Világos után emigrált, majd 1861-ben hazatért. 1867 és 1875 közt Deák-párti képviselő volt. Ld. még rá az 52. sz. jegyzetet. 85. Megjegyeztük már, hogy ez január 9-én történt.