Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

86. Frideczky itt nem pontosan adja vissza a történteket. A bevezetó'ben láttuk: legfeljebb arról lehetett szó, hogy felfüggesztettnek értelmezték április 22-ig a mandátumának törléséről március végén hozott határozatot, így vehetett részt a trónfosztó határozatot meghozó üléseken. 87. Madarász László (1811-1909) Fejér és Somogy megyei földbirtokos, 1848 előtt a Dunántúl egyik legjobban számon tartott ellenzéki, a liberalizmus balszárnyát képviselő politikusa. 1847/48-ban Somogy megye képviselője az országgyűlésen. Az 1848. évi törvényhozásba a csákvári kerület választói juttatják be. Itt a radikális kisebbség legmarkánsabb - a jobboldal által leginkább kárhoztatott - vezetője lesz. Szeptemberben bedelegálja a képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányba, ahol a rendőri és posta ügyek irányítását kapja. Ez utóbbi minőségében a jobboldal előtt, amely őt tartva Kossuth rossz szellemének, még gyűlöletesebbé válik. Megbuktatására a Zichy-ékszerek ügyét használják fel. (Ld. a 94. sz. jegyzetet). Madarász kénytelen lemondani, de kerülete az új választáson ismét néki szavaz bizalmat. Világos után sikerül álruhában kijutnia az országból. Miközben itthon bitóra szegezik nevét, ő az Északamerikai Egyesült Államokban telepedik le, és élete végéig farmerként gazdálkodik. 88. A cári sereg részint az erdélyi roman komité, részint Nagyszeben és Brassó városok - egyébkent az erdélyi császári sereg parancsnokai által sugallt, só't ösztönzött - kérésére nyomult be február elején Erdélybe, és nem Joseph Urban ezredes, hanem gróf Anton Puchner altábornagy megsegítésére. 89. Károlyi Miksa (1816-1890) penci (Nógrád m.) birtokos család Fia, 1833-tól - végül alszázadosi rangban — a császári sereg katonája. Ezredével 1848 októberében csatlakozik a honvédséghez. November végétől őrnagy, 1849 március közepétől alezredes. Ilyen rangban tette le Zsibónál (1849. aug. 24.) a fegyvert. A hadbíróság 5 évi várfogságot szabott ki rá. 1850-ben kegyelemben részesült, utána saját birtokán gazdálkodott. 90. Báró Wenckheim Béla (1811-1879), a dúsgazdag békési Wenckheim család fia; 1848 előtt a főrendi ellenzékhez tartozott; a Batthyány-kormány 1848-ban Békés megye főispánjává nevezte ki, Debrecenben a főrendi ház tagjaként tartózkodott. A szabadságharc után emigrált. 1865-ben ismét békési főispán lett. 1867-ben pedig ő kapta a belügyminiszteri tárcát. 1875-ben rövid ideig miniszterelnök is volt. 91. Frideczky pontosan emlékszik a járdára. A Közlöny 1849. április 4.-i számában a lap debreceni tudósítója irta: „Kénytelenek vagyunk ismét visszatérni az annyiszor emlegetett járdapallókra. Nem azért, hogy azokat megegyenesítsük, sem azért, hogy éjjelenként megvilágosítsuk, hanem hogy rajta békevei járhassunk. Tisztelet becsület a lovasoknak, jelen időben még a lovaknak is! hanem ha e keskeny pallókat lovakkal vágtatjuk fel végig hosszig — mint mostanában szokás akkor bizony mi szegény gyalog emberek nehezen láboljuk ki a debreceni napokat, mennyiben utcáink közepén a sár gyalog embernek alig lábolható." 92. A Bocskay huszárzászlóaljat a Hajdú-kerület önkéntes jelentkezőiből és felfogadottjaiból SUlye Gábor, a kerület kormánybiztosa szervezte meg. 93. Rákóczy János ügyvéd (1821-1878), 1848 előtt Pest megye aljegyzője, majd 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumának titkára. Felesége Kossuth egyik sógorának testvére volt. Rákóczy az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, tulajdonképpen Kossuthnak elnöki titkára lett. A trónfosztás után kormányzóelnöki tanácsos, egyidőben kecskeméti kormánybiztos. Világos után előbb bujkált, majd kalandos körülmények között sikerült külföldre menekülnie. Az ügybe, amint az emlékiratok is szólnak róla, Madách ugyancsak belekeveredett, 1861-ben Pest megye főjegyzője lett, 1869-ben baloldali (48-as) képviselőként vonult be a parlamentbe. 94. Ismeretes, hogy a békepárt Madarászt az 1848 őszén hadbírósági úton kivégzett gróf Zichy Ödön ékszereinek elsikkasztásával vádolta meg, minthogy ezen ékszerek néki, mint rendőrminiszternek gondjaira voltak bízva. Az elrendelt parlamenti vizsgálat csupán csekélyebb értékű tárgyak hiányát tudta megállapítani, a képviselőház hűtlen kezelés címén mégis elmarasztalta Madarászt, Vukovics Sebő igazságügyminiszter pedig 1849 májusában előbb Debrecen, majd Pest városánál eljárást indíttatott ellene, amely azonban, a szabadságharc bukása miatt soha nem fejeződött be. 95. Almásy Pál (1818-1883) hevesi ellenzéki politikus és földbirtokos. 1848-ban a gyöngyösi kerület országgyűlési képviselője és a ház alelnöke; Pázmándy Dénes lemondása után 1849-ben - ó elnökölt a képviselőház egy sor ülésén. Szegedre már nem ment el, hanem még Világos előtt emigrált. Távollétében ítélték halába; később kegyelmet kapott. 1861-ben a nevével jelzett függetlenségi szervezkedés egyik vezetője volt. 96. Méltatlankodással. 97. Frideczky külön feljegyzésben (MOL, Adorján-Szeleczky cs. levéltára, P 2025, 502. tétel) az április 13-i ülésről meg azt is elmondja, hogy „Nyáry indítványa mellett többen - Kazinczy Gábor, Kovács Lajos, Hunfalvy Pál, Kubinyi Ferenc s még számosan - felszóllottak; Kossuth név szerint szavazást provocalt, minek eredménye az lett, hogy Kossuth indítványa 4 szavazattöbbséggel lett támogatva." - Noha e zárt tanácskozmányról több híradás is maradt Kemény Zsigmond, Kovács Lajos, Kazinczy Gábor, Kácskovics Lajos, Hunfalvy Pál tollából, illetőleg feljegyzéseiben az utókorra, mivel részleteket megörökítő egykorú jegyzőkönyv vagy a publikumnak szánt tájékoztatás nem készült, Frideczky beszámolója sehol másutt nem olvasható elemeket tartalmaz, ezért rendkívül becses értékű. 98. Ld. a 49. sz. jegyzetet. 99. Elsőnek nem Besze, hanem Joan Dragos, bihari román képviselő javasolta, hogy az ülést a nagytemplomba tegyék át, de az ő felhívásának nem lett foganatja. Csak mikor az indítványt megtenni szándékozó Kossuth is megjelent és Besze megismételte Drago§ felszólítását, vonultak át a törvényhozók a nagytemplomba.