Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

Ezen igazolvány (Certificat) nagy előnyömre volt, mert tetszésem szerint hagytam el Pestet, hol internalva voltam, sőt midőn az indó háznál a Csendőr az útlevelet kérte, s e helyett a Certificat mutattam elő, egész tisztelettel köszöntött (salutalt). Azonban egy izben mégsem mellőzhettem volt egy kellemetlenséget, akadt egy feladóm, máig sem tudom, hogy ki volt, hogy kertemben fegyverek vannak elásva, s hogy nekem Pestről eljönni nem volna szabad. A Rétsági csendőr szakasz parancsnok másod magával megjelent nálam, s kényszeritett, hogy Balassagyarmatra menjek velők, az ottani Szárny Parancsnok századoshoz, előmutattam én a Certificatot, nem használt, mert ugy mond, nincs rajta pecsét, az mit sem ér. Erőhatalom ellen nincs indok, s most oly kegyesek voltak, hogy megengedték, hogy kocsin mehetek be, befogattam, ők mellettem ültek, Gyarmatra érve a Csendőr laktanya (a Zichy uradalom házába) egy kis szobába elzártak (ahol később 1878-től 1891. évig mint törvényszéki elnök bérben laktam.) Szeremcsémre az akkori törvényszék elnökének, Jankovich Lászlónak

12 6 tudomására jött kényelmetlen helyzetem, ez a helybeni székellő csendőr parancsnok századost látogatta meg, s annál kieszközlötte szabadon bocsájtásomat; a Százados előbb magához hivatott, ki a velem történtekről kihallgatva, előkérte Machio igazolását is s azt az ajánlatot tette: hogy adjam át neki igazolványomat, ő majd kieszközli, hogy hivatalos pecséttel is elláttassék, azonban én magamnál tartását azzal indokolva, hogy a nélkül többször kerülhetek ily kellemetlen helyzetbe, meghagyta nálam azon tanáccsal, hogy személyesen szorgalmazzam a pecséttel ellátását, mit én meg is Ígértem. ígéretemet teljesítendő, Pestre utaztam,-s felkerestem Machio tábornokot, elmondtam neki részletesen az esetet, egészen felháborodva azt kérdezte: melyik őrsre Való az a csendőr, ki igazolványom hitelességét kétségbe vonta? Mely kérdésre határozott felvilágosítást adni nem tudván, azt hagyta meg, hogy ha még egy izben igazolványom hitelessége kétségbe vonatnék, azt a Csendőr megnevezésével rögtön jelentsem. Ezen eljárásom eredményét, alkalmilag Balassagyarmatra menvén, az ottani Szárny parancsnoknak bejelentettem, ki természetesen azt tudomásul vette. A tábornok ezen kívánsága igen naivnak tünt fel előttem, mert először — a talán jövőben is kételkedő Csendőr, kérdésemre a nevét és lakását eltagadhatja, — másodszor, ha feljelentést tehetek is — ezután nagyobb zaklatásnak tettem volna ki magamat, mint rendőri felügyelet alatt. Egész csendességben, távol minden tüntetésektől, birtokomban gazdasági teendőkkel foglalkoztam, mig Bory Pál egykori Nógrád Vármegye főszolgabirája, 1850. évben Nógrád megyei Cs. főnök korszakában,

12 7 április 29-én kelt felsőbb rendelet folytán Pestre a hadi törvényszék elibe idéztettem, (új épület Neugebaude 3 pavilon 24 számú szoba). Ezen rendelet vételével Pesten a kitűzött helyen a hadi törvényszék előtt jelentkeztem. B. Rögtön jelentkeztem a Certificatiot kieszközlő századosnál, ki igen szívélyesen fogadott, kinyilatkoztatván, hogy ő pontosságomról meg volt győződve, s tudtomra adta, hogy ha szükségem lenne ügyem enyhítésére, készségesen teszi azt. A kitűzött napon a (Neugebäude) uj épület helyiségében megjelenvén, első meglepetésem az volt, hogy a hadi törvényszék elnöke Horváth nevezetű őrnagy

128 volt, ki az 1848. évet megelőző időkben a sorezredeknél mint százados szolgált, 1848-ki évben pedig a pesti nemzetőrök parancsnoka lévén, baráti viszony jött létre közöttünk. De a futaki csatában lováról leesvén, mellében súlyosan megsérült, a nemzetőri parancsnokságról lemondott, s nyugdíjaztatta magát, s mint ilyen, 1849. évben a haditörvényszékek egyik tanácsának Elnökévé neveztetett. A tárgyalás kezdetén, jelezve, hogy a német nyelvben járatlan vagyok, s igy a szükség esetében védelmemet kellőleg ki nem fejezhetem, kértem, hogy magyar nyelven adhassam elő védelmemet. A hadbíró azonban ezen kérelmem teljesítését megengedhetőnek nem tartotta, de azon ígérettel nyugtatott meg, hogy kérdéseit oly alakban fogja megtenni, hogy azokat megértve, röviden válaszolhatok, ő pedig válaszomat meg fogja érteni. S ezen ígéretet be is váltotta, mert midőn ő felsége Ferdinánd Király a trónról és Főherceg Ferenc Károlynak a trónöröklésről lemondása folytán Ő Felsége Ferenc Józsefnek