Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
Lamberg Pestre ment, s ott időzik, a kapus állítását nem tartván kielégítőnek, felment a szállóhelyiségbe is, hol egy kátonaszolgát talált, ki szinte ismételte a kapus állítását, téve, hogy délre visszajön. Eredménytelen levén följövetele, más részről a roppant zaj, mi a hidon volt, felhallatszott a várba is, ő visszaindult Pestre. Azonban a már előbb kiadott rendelete folytán a fő őrhelyen, hol ez idő alatt az őrség s annak tisztje változott, kibocsájtani nem akarták, sőt még gyanúsították is. Szerencséjére arra jött Besze János testvére, ki előbb kincstári hivatalt viselt, s akkor a m.k. pénzügyministeriumban szolgált, 4 9 régi Budai lakos ismeretes szavára nyitották fel a vár kapuját, s bocsájtották ki. De mire ő leért Pestre, a szerencsétlen gróf felett, kinek meglehet legjobb s békés szándékai lehettek, különben Majlát, Batthyányi, Kossuthtal az érintkezést nem kereste volna, a végzet határozott. Ezek szerint Balog János sem lázítás, sem gyilkosságra felbujtás bűntettével nem vádolható, mert igaz, hangos és bőbeszédű volt, de mellette igen jó, s lehet mondani, lágyszívű férfiú volt. És aki látta K . . .ot a hir vétele pereiben — meglepetésében elsápadt, valóságos halotti szint kapott, reszketett, meg mikor a kormánynak szigorú vizsgálat elrendelését ismételten indítványozta a képviselőház ülésén, észlelhető volt minden szavában a meglepetés, mi emberi érzelmeit teljes mértékben felébresztette lelkében. Az akkori vélemény az volt: hogy a 33 képviselőből állott szélső bal párt 50 némely egyénei voltak a felbujtók és lázadás előkészítői, de kik lehettek azok név szerint, mai napig titok. Egy bizonyos, hogy az a fiatal férfi, ki véres karddal jött a terembe, halállal lakolt. 51 Azon két szúrást pedig, mi a leveleken is, melyeknek átszúrt lyukain a vér is látható volt, a Princz preisz baka tette. E két szúrás feltétlen halálos volt e, - vagy a kegyelemdöfést a felbőszült tömeg tette, a vizsgálat, mely a bekövetkezett események után befejezetlen marad, fel nem derittetett. 5 2 A. Mint előre látható volt, Herceg Vindisgretz 60.000 emberrel 1848 december 16-án betört Magyarország területére, a magyar sereg - bár Parendorfnál, Győr mellett, Bábolnánál, Moornal Leonidasi harcot vívott, — az egész vonalon hátrálni volt kéntelen. December 30 53 (1848) a képviselő ház egy küldöttséget menesztett Herceg Windisgraetzhez békeajánlatokkal, melyet a Herceg Battyáni kivételével fogadott. Tagjai Battyáni Lajos, Deák, Majlát Antal. 54 Majlát György, Lonovics Érsek. 55 Felelete feltétlen fegyverletétel, mert forradalmárokkal nem alkuszik. És ez alkalommal az országgyűlés székhelyét is Debrecen városába tette által, mit Deák már October havában megjósolt, de azt is hozzátette, hogy ő nem fog menni Debrecenbe. * * * B. Deák Ferenc az Europa szállodában lakott, rendesen ott is étkezett, több kéviselők, Deák hívei, ugyanazon asztalnál, melyet Deák asztalnak neveztünk, naponként megjelentünk és étkeztünk. Mi természetesebb, mint az, hogy legtöbbször az uralkodó viszonyok voltak a beszéd tárgyai, s most különösen, October hónap, az jött szóba, mi fog történni az országgyűléssel, ha még az osztrák hóditó seregek is, mi már valószínűnek is látszott, betörnek, és a még kezdetleges Honvédelem gyenge lesz azok feltartóztatására, a fővároshoz közelednek. Deák egész határozottsággal azt mondotta: Kossuth Debrecenbe teszi át az Országgyűlés székhelyét, s kényszeríteni fog titeket az odamenetelre, de én nem megyek? 6 Jóslata december végén beteljesedett. 1848 december 2-án, mely napot a történelem fontosnak jelez, mondott le V. Ferdinánd magyar király a tényleges uralkodásról, Ferenc Károly FŐ Herceg pedig öröklési jogáról fia Ferenc József javára lemondott, ki ugyanekkor Austriai Császárnak ki is lett kiáltva. Ezen trónváltozás a magyar alaptörvények s alkotmány szerint az országgyűlésnek lett volna bejelentendő s törvénybe iktatandó, — de ez a magyar alkotmány súlyos megsértésével mellőztetett.