Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
Minek következése lett, hogy Pázmándy Dénes, képviselőház Elnöke, Kossuth kívánságára még esti órákban ülést hirdetett (1848 december 7), amelyben Kossuth tette meg azon indítványt, hogy alaptörvényeink, melyek trónváltozás esetében a teendőkről intézkednek, nemcsak meg nem tartattak, de ezen államcsínnyel alkotmányunk alapjainak megsemmisítése céloztatik, Ferenc József Fő Herceg egy rögtön hozandó országgyűlési határozattal Magyarországgal szemben bitorlónak mondassék ki. Pázmándy Dénes Elnök felhívta a képviselőház figyelmét, a házszabályok azon rendelkezésére, hogy bárki tegye az indítványt, az, míg a sajtó alá nem kerül és kinyomtatva minden képviselővel nem közöltetik, érdemileg nem tárgyalható, s kérte ily értelemben a ház intézkedését, de Kossuth az indignatio legnagyobb hevével ismét a szószéken termett, s hátrafelé hüvelykujjával Pázmándyra mutatva, igy szólt: ily emberek számára nyől a kender, akik a legfontosabb, sürgősebb ügyekben is a formákat keresik, ragaszkodom indítványomhoz, rögtöni határozatot kérek; nem lehet adni kifejezést azon felháborodásnak, melyet Kossuthnak Pázmándyra célzó kijelentése okozott. Pázmándy e szem telén ségtől meglepetve, elrendelte a szavazást megelőző tárgyalás nélkül: azok kik Kossuth Lajos képviselő indítványát elfogadják, álljanak fel. Többen, én is, ülve maradtunk - a nagy többség elfogadta az indítványt. 51 Ezen tény különös jellemzője azon időnek, ha ezen országgyűlési határozatot ugyancsak 1848 december 30. napján 58 tartott ülésben hozott határozattal összehasonlítjuk, mely békeküldöttséget meneszt Herceg Windischgraeczhez azon kérelemmel: hogy engedje meg annak, hogy Bécsben ő Felségénél, F. J.-nél 59 békeajánlatait megtehesse, s ugyan azon ülésben Kossuth indítványa az országgyűlés székhelye Debrecen városába áthelyezésére, mint az Deák még octoberben megjósolta, hol a képviselők, mint Hunkár 60 megjegyezte, halálbüntetés terhe alatt megjelenni tartoznak. A. Én jan. 1-én 849, mielőtt Debrecenbe mentem, szülőimet, kik akkor Vácott laktak, óhajtottam meglátogatni s azoktól bucsut venni. Vácon régi iskolatársamat Muzslay Bertalant, ki szintén állandóan Vácon lakott, látogattam meg, ennél találkoztam Danielis 61 Abonyi birtokos, s akkor Görgei táborának főintendánsával (Görgei a móri csata 62 után 849 jan. 2-án érkezett Pestre, jan. 3-án hátrálott Vác felé, előhada 5-én az utóvédhaddal Görgei is Vácra ért), ki 840-es évektől jó barátom s ismerősöm volt. — Ki azzal fogadott, hát Te itt vagy? rég keresünk ily Egyéniséget, ki nekünk sok szolgálatot tehetne, mire röviden azt feleltem: nekem Debrecenbe kell lemenni, s ezzel végeztünk Danielissel. Ebéd alatti időben, melyet Szülőim lakásán töltöttem, egy honvéd tiszt jelentkezik, a kölcsönös bemutatások után Görgei nevében felkér, hogy őt (Görgeit) - délután 5 órakor a püspöki lakban látogatnám meg. Görgei meghívását elfogadtam, s a kitűzött időben felkerestem. 63 Fogadása szívélyes volt. Ugy tudom, Ön képviselő, Nógrád Vármegyei birtokos, Nógrád Vármegyének főjegyzője volt, - én igennel feleltem, ezután látszólagos felindulással igy folytatja: a Honvédelmi Bizottság, a jelenlegi ideiglenes kormány, be nem várva megérkezésemet, a nélkül, hogy a jövő teendők iránt utasításokkal, s hadsereg ellátása és ruházatra szükséges végzésekkel ellátott volna, Pestről idő előtt, gyáván megfutott, és engemet oly kényszer helyzetbe juttatott, hogy e rendkívüli körülmények között, nagy ellenséges haderő előtt harcoló seregem élelmezése, s ruházása s felszereléséről, rendkivöli szabályok alkalmazásával is nem gondoskodom, a visszavonulásra kényszerült sereg a végfeloszlás veszélyének volna kitéve. Ezen feladatomat pedig ugy vélem teljesíthetőnek, ha ön támogatásomba részt veend, mit ön hazafiúi érzelmeitől elvárok. Ön teendője pedig, mint általam felhatalmazva lesz - a Vármegyei és városi hadi pénztárakból, a különben is katonai célokra befolyt pénzeket, a sóházi s egyéb kincstári pénztáraknál pedig az ott talált pénzkészleteket rendes nyugták mellett magához venni, — posztó, vászon, lábbeli anyagszerek beszerzése, elkészíttetése, feleslegnek pedig a hadi pénztárba beszolgáltatása.
