Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

mellőzi, az elöljáróság adatait fogadta el pontosnak és hitelesnek. Nyilvánvaló, hogy a földesurak a várható kártérítés összegének emelése végett igyekeztek a ténylegesnél több jobbágytelket lajstromoztatni. (Vö. MOL, K.K. Districts-Regierung Pressburg, Altalános iratok (D 110), XIV/a kútfő, Nógrád megye, 728/5075.) Ebből látszik, hogy a telekszám 1829 és 1847 közt lényegében nem változott a faluban, és feltételezhetően a jobbágyok megoszlása sem a helybeli földbirtokosok között. A másik: 1895-ben Frideczky Lajos nem szerepel azon tereskei birtokosok lajstromában, akik az adott időben 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokon gazdálkodtak. (Vö. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, 2. k., Gazdacímtar, Bp., 1897. 26. 1.). Persze, ennek más oka is lehetséges: időközben adta el tereskei jószágát. Minden esetre, mivel a helység három árendátorának egyike sem bérelt tőle, ha maradt is még vagyona, az a 100 kat. holdnál mindenképpen kisebb lehetett. 17. Vö. Csizmadia Andor: A magyar választási rendszer 1848-1849-ben, Bp. 1963. 18. A választás jegyzőkönyvét ld. MOL, Belügyminisztérium iratai 1848 Országlászati Osztály, 2. tétel, 243. sz. - A Közlöny tévesen írta 1848. június 30-i számában, hogy Frideczkyt 40 szavazattöbbséggel választották meg. 19. Vö. MOL. Archívum Regnicolare, Lad. XX. 22. Fase. 2 E. No. 8. 20. Közlöny, 1848. július 6. 21. Közlöny, 1848. július 7. és Archívum Regnicolare, Lad. XX. 22. Fase. 3 A No. 5. 22. Az 1848. július 2-án Nógrádon kelt, de névaláírásokkal el nem látott petíciót ld. MOL. Archívum Regnicolare, Lad. XX. 22. Fase. 2 A No. 71. gg. - Megjegyzendő, hogy a választói törvény valóban adott némi alapot szövegének többféle értelmezésére: egyfelől választó joggal ruházta fel a községekben az 1/4 úrbéri telekkel vagy vele egyenértékű birtokkal rendelkező lakosokat, másrészt a földjükből vagy tőkéjükből évi 100 forint állandó jövedelmet nyerőket, de nem mondta ki, hogy az utóbbi előírást ott, ahol az előbbi feltételei is megvannak, nem szabad alkalmazni. 23. A központi verificationális választmány jegyzőkönyve található uo. Fasc. 38. No. 3—4. 24. A ház 1848. júüus 15-i üléséről szóló beszámolót ld. Közlöny, 1848. július 17. — Az ülés jegyzőkönyvét közli: Beér János-Csizmadia Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés, Bp., 1954,156-157.1. 25. Számára a heves vitákat okozó kérdésekben azért sem volt előre látható a többség, mert névszerinti szavazás esetén, névsor szerinti szavazáskor viszonylag korán, de osztályonkénti szavazáskor is a képviselők kétharmadának véleménynyilvánítása előtt kellett leadnia voksát. 26. A szavazás eredményét publikáló beszámolóból a névszerint felsorolt képviselők közt Frideczky nem szerepel. - Vö. Közlöny, 1848. július 26. - 1849-ben Frideczky - igaz, még tárgyalandó okokkal összefüggésben - egyetlen egyszer sem szólalt fel a törvényhozó testületben. 27. Legalábbis eddigi ismereteink szerint. A képviselőház üléseiről szóló beszámolók ugyanis az első hetekben - a gyorsírók még nem eléggé ismervén a képviselők neveit - számos hozzászólást gyakran csak „egy képviselő megjelöléssel rögzítettek. 28. Minderre ld. Közlöny, 1848. augusztus 5. és 10. 29. Uo. 1848. augusztus 11. 30. Ld. uo. 1848. augusztus 11. és 12. 31. Uo. 1848. augusztus 24. 32. Uo. 1848. szeptember 2. 33. Uo. 1848. szeptember 6. 34. A ház e kérdésben többségileg úgy határozott, hogy ezt most nem dönti el, hanem a minisztériumot kötelezi olyan külön törvényjavaslat benyújtására, amely egyértelműen foglal állást vagy a becsérték, vagy a váltságösszeg mellett. - Vö. Közlöny, 1848. szeptember 20. 35. A tárgy vitájára ld. Közlöny, 1848. szeptember 18. és 20. 36. A szólődézsmáról folyó tárgyalásokat ld. uo. 1848. szeptember 22. és 23. 37. A szavazás eredményét ld. Közlöny, 1848. szeptember 24. 38. Minderre ld. a Közlönynek az ülésről szóló szeptember 30-i beszámolóját. 39. A koronával kapcsolatos eseményekről, a kérdéssel foglalkozó képviselőházi és felsőházi ülésekről tájékoztatnak a Közlöny 1848. december 13-i és 21-i számai. 40. Vö. Közlöny, 1848. december 11. 41. Vö. Közlöny, 1848. december 25. 42. Uo. 1848. december 27. 43. Uo. 1848. december 29. 44. Uo. 1848. december 31. - Okkal rótta meg már december 28-án Asztalos Pál azokat, akik „ha bizonyos kérdések jönnek szavazás alá, akkor kimennek a teremből," és e magatartás miatt „nem köszöni meg a nemzet, hogy bizalmával tisztelte meg e házat." - Hogy az érintett képviselőknél nem egyszerűen lazaságról vagy kötelességmulasztásról volt szó, azt bizonyítja Pázmándy házelnök ugyanezen ülésen tett kijelentése: „Többen a képviselő urak közül már megmondták, hogy az alatt, amíg ezen nyílt kérdésre (ti. Palóczy indítványára) szavaztatni pgok, miután azt hiszik, hogy a kérdés nem úgy dűl el, mint ők akarják, a parlametaris tacticával élni akarnak és kifognak menni." (Vö. Közlöny, 1848. december 30.) 45. Ld. Közlöny, 1848. december 31. 46. Uo. 1849. január 14. 47. Minderre Görgey István: 1848 és 1849-ből, Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika 1. Bp., 1885, 121-125.1. 48. Görgey levelének fogalmazványa található: MOL, Görgey család levéltára (P 295), Görgey Arthur iratai, A feldunai hadtest parancsnokának levelőkönyve 1848. nov. 8. - 1849. jan. 25.