„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

A KETTŐS ADÓZÁSRÓL 1672 Elsőbb is pediglen az adózásnak módját így rendeltük. Az mi az török császár adaját, ill. magyar s török portát illeti: ilyen közönséges módot szabtunk. Minthogy az jobbágyság az hárombul, úgy mint: házhelybül, emberbül és marhabul áll, hogy egyik az másikát meg ne csalhassa, akárminémű adót vessenek házhelyre, emberfőre és marhára, úgy mint: lóra, ökörre, fejős- vagy meddő tehénre, egy polturát. Azmely borjú pedig még esztendős nincs, azt nem kell számban tudni. Azmi az juhok állapotját illeti, minthogy az király ő felségik magyar s török uraknak három dézsmát adnak az juhokbul és magyar s török hatalmasoknak is abbul keresnek kedvét, az városiak s falusiak. Azért úgy tetszett minekünk, elég, ha egy ökör számban tíz juhot számlálnak; de olyanokat, amelyek esztendő által csak azon falu határában legeltetnek s tartatnak, azhol az juhos emberek laknak. Ha pedig olyan körül való pusztán tartják, s jártatják, azhonnét fejni és elletni hazahajtják, úgy húsz juhot rójjanak egy ökör számban. Azmi az kecskét illeti; minthogy azok sokkal kártevőbb marhák az juhoknál, öt-öt kecske rovattassék egy-egy ökör számban. Hasonló értelemben légyen az körül járó pusztákon járó kecskék felől is és olyan állapotban tíz kecskét rójjanak egy ökör számban. Azmely ménes otthon tartatik, esztendő által, minden lótul egy-egy polturát szintén úgy fizessék, mint egy-egy ökörtül; ha fél esztendeig tartatnak, ott két lovat, ha egy cántorban, négy lovat rójjanak egy ökör számban. Az sertés marháktul, azmely esztendős és azon felül való esztendőben, egyszer egy-egy polturát adják. A szekerezés és szolgálat dolgában ilyen rendelést tettünk. Primo. Azki egész házhelyen lakik és magának nyolc, hat, négy ökre vagyon, mindenkor tartozik befogni. Secundo. Azki fél házhelyen lakik és magának két ökre vagyon, egyszer elmaradjon és másodszor befogjon. Tertio. Azki egész, vagy fél házhelyet él és bír Szent György napkor és Szent Mihály napkor esküdjön meg sub poena il. 12 az falusi bíró s polgárok előtt és gazdák előtt, hogyha vagyon-é annyi pénze vagy nincs, hogy két vagy több ökröt vehetne. Ha megvallja, sub eadem poena vigyen ökröket; ha nem lészen annyi pénze, szolgáljon, mint zsellér, kezével és fejszéjével, azhová kívántatik. Quarto. Azkiknek pedig ökretlen zsellérek közül feles tehenei vannak, azokat is sub poena fl. 12 kényszerítethesse az falu, két borjas tehenén kívül, az többit eladni és azokon ökröket venni, legalább kettőt. Quinto. Azmely egész vagy fél házhelyes zsellérnél földesura ökrök vannak, ha kettő vagyon, harmadik sorban befogja. Ha két ökrök vannak nála, egyszer elmaradjon és török részre másodszor befogjon. Sexto. Az egész nemes ülés pedig, melyhez derék földek, rétek vannak, mint hogy akitül fogna, két egész paraszt házhely számban tudódott és számláltatott ezideig. Ezokáért azokon, ha olyan jobbágy lakik az olyan curián, azki minden földeit, rétjeit éli és bírja, szolgáljon, mint két egész jobbágy. Ha pedig négy ökretlen zsellérek laknak az olyan curiákon. és elég azoknak földjeit, rétjeit, úgy szolgáljon mindenik zsellér, mint az paraszt fél-