„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

házhelyen lakó ökretlen zsellér. Ha pedig olyan zsellér lakik afféle nemes ülésen, azki földjeit, rétjeit proportionate nem bírja, csak úgy szolgáljon, mint az páston ülő zsellér. Septimo. Az páston ülő zsellér pedig, azki ahhoz puszta házhely után való földeket, réteket nem bír, ha két ökre vagyon, harmadszor befogjon akkor, mikor az egész helyet lakó két ökrű zsellér; ha pedig ökrei nincsenek az olyan páston ülő zsellérnek, kézivel szolgáljon, mint az egész helyes ökretlen zsellér. Octavo. Azmi az újvári szekerezést illeti: minthogy constál nálunk az, hogy az szomszéd vármegyékben és ezen vármegyében is, nagyobb részrül megbecsülik az szekereket, vonómarhákat, és az szekereknek is vagy hét- vagy hónapszámra bizonyos bért fizetnek. Arra nézve mindenütt ezen vármegyében ilyen szokás követtessék, sub poena fl. 12 és ha ökrök szekerestül odavesznek, fizessék meg az árát főre, házhelyre és marhára, felvetvén egyszersmind. Ha pedig azt praetendáltatik, hogy az kocsis gondviseletlensége miatt vesztek volna el, igaz törvény folyása szerint vegyék meg az kocsison, ha meg nem menti magát. És ha az falusiak más idegen kocsist nem találnak, tartozik falu zsellérek közül való menni, azki arra elégséges lészen. De illendő fizetése megadattassék. Nono. Az is élőnkben fordult, hogy néhol az török urak szakasz számban vesznek búzát és tavaszt az török dézsma helyett, az szegénységre és annak kiszedésében nagy hamisságot tapasztaltunk. Annakokáért egyaránt azt rendeltünk: hogy az olyas helyeken, azkiknek búzája, tavasza és bora terem, az török dézsmát igazán kiadják és engedjék kiszedni az falu bírájának és hites polgárainak, sub poena fl. 12 és az olyan dézsmábul teljen ki az olyan szakasz számban való búza s árpa, ha kitelik, jó; ha ki nem telik, úgy szedjék házhely számra: az jobbágytul egy kilát, az zsellértül fél kilát, az páston ülőtül egy mérőt, az más ember házában lakó zsellértül pedig semmi afféle adót ne szedhessenek, az egy császár adaján kívül. És hami megmaradna azon török dézsmábul, azt is közönségesen falu szükségére fordítsák. Decimo. Azhol az töröknek vajat, mézet adnak adóban: egy egész helyes jobbágy egy itcét; és négy páston ülő zsellér adjon egy itcét. Undecimo. Azmi az gazdálkodás dolgát illeti, az aránt is elvégeztük, hogy azmennyi szénát, abrakot, tyúkot, kenyeret és bort, sert, vagy pályinkát ad egy nyolc ökrű egész helyes jobbágy, annyit adjon két egész helyes zsellér is. Mely végezés és limitatio ellen, hamely falu lakosa jobbágy vagy zsellér vétene? Tehát az olyanokat földesura, vagy annak tisztviselője admoneáltassék, azon szolgabíró által, azmelynek processusában történik, adigálják ezeknek megtartására intra quindenam, az távultabb valókat intra bis quindenam. Ki hogy ha az földesúrnak ilyetén admonitiojának obtemperatus bene quidem; holott nem: toties quoties in fl. 12 maradjon él az olyan refractarius. Mely, hogy valóságosnak találtassák, viceispánnak őkegyelme delata superinde querela termináltasson, azon szolgabíró által és computa rei veritate, azon megvett bírságot abscissis omnibus juridicis remedis exequáltassa is, melynek fele az executor bíráké, más fele pedig az nemes vármegyéé légyen. Eredeti, tintával írt tisztázat .. .: NmL Nm kgy iratok, 1. doboz, 21. dosszié