Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
kivitelezése lassú. A döntések után és nem előtte mintegy megerősítéskép javaslatot kérnek a párt- és tanácsi vezetőktől, — több tsz vezetőjének munkájában megnyugvás, kisebb részénél bizonyos mérvű önteltség tapasztalható. Nincs kellő törekvés a fejlesztésre, a színvonalasabb gazdálkodás megteremtésére, — elvétve, de található az egyszemélyi vezetéshez való görcsös ragaszkodás is. Sok esetben hatáskörelvonás tapasztalható. Igen fontos feladat a hatásköri feladatok lebontása, — ügyrend — hogy az önálló elszámolás elvén felelősséggel irányítsák részlegüket az ott lévő vezetők, A termelőszövetkezeti vezetőket, — elnököt, elnökhelyettest, ellenőrző bizottság elnökét, tagjait — az új tsz törvény szerint titkos szavazás útján választja a tsz tagság. Felügyeletünk során megállapítottuk^ hogy 8 tsz-nél volt eddig titkos választás és mindenütt betartották a jogszabály előírásait. Tapasztalatunk az, hogy a tv beváltotta hozzá fűzött reményeket, biztosítja a tagság tudatos részvételét a vezetői választásban, elősegíti a szövetkezeti demokrácia érvényesülését, a tsz tagok bizalmának megnövekedését... A választások szervezése jónak értékelhető, szakosztályunk a választások megtartásánál képviseltette magát, felügyelt a törvényesség betartására. A táblázatból kitűnik, hogy 1970-ben esedékes az új választás: Ipolytarnóc „Béke”, Magyargéc „Marx Károly” mg tsz-eknél, — mivel érvényes mandátummal nem rendelkeznek — választások előkészítésére a tsz vezetőinek figyelmét felhívtuk ... SzjT VB 1970. május 25-i ülés, 2. pont. A járási mezőgazdasági osztály jelentése a tsz-ek működésével kapcsolatban végzett vizsgálatról melyben elsősorban a termelőszövetkezeti demokrácia megvalósítására és egyéb, a tsz: törvényben előírt szervezeti rendelkezések megtartására tértek ki. (Részlet) 81. A TSZ MELLÉKÜZEMÁGAK FEJLESZTÉSÉNEK JELENTŐSÉGE A RÉTSÁGI JÁRÁSBAN 1970. június 8. ... Járásunkban a mezőgazdasági alaptevékenység bővített újratermelésének fejlesztési lehetőségei a rossz közgazdasági adottság és a domborzati viszonyok miatt korlátozottak, és ez önmagában meghatározza a melléküzemi tevékenységek fontosságát. Megállapításunk, hogy az alaptevékenység termelése nem nyújt önmagában megfelelő lehetőséget az előbbiek megvalósításához. A járási párt- és tanács vb korábbi határozatai (1969. augusztus, 1970. április) megjelölték azt az utat, amelyen termelőszövetkezeteink évről- évre továbbhaladva erősödnek. A megszilárdulás egyik legfontosabb tényezője a melléküzemi tevékenység mind szélesebbkörű bevezetése volt. 191
