Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)

Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

Az alaptevékenységen kívüli tevékenység fejlődése az utóbbi két évben dinamikusabb, mint az alaptevékenység fejlődése. A fejlődést jól érzékelteti az alábbi táblázat, az árbevételek alakulásán keresztül:

Az árbevételek alakulása m/Ft

1968. év

1969. év

alaptevékenység ossz.:

116 566, — 67,8%

125 312,-58,8%

100%

107,5%

melléküzemi tevékenység

55 089, — 32,2%

87 742,-41,2%

100%

159,2%

összes tevékenység:

171 655,- 100%

213 054 100%

100%

124,1 %

A járás termelőszövetkezetei élve az 1967. évi III. tv. adta lehetőségekkel, a kiegészítő tevékenységek különböző formáit Valósította meg.

Egészséges módon, aránylag rövid idő alatt megalakultak az építőipari igények kielégítésére a termelőszövetkezeti építő-brigádok, majd ezekből a társulások. Az eddigi tapasztalatok alapján a melléküzemi tevékenységek hatását az alaptevékenységre, a következőkben foglaljuk össze:

Különösen meggyorsultak az alaptevékenység folytatásához szükséges beruházások és ez nemcsak az állami hozzájárulás kiaknázásának lehetősége miatt történt, hanem jelentősen befolyásolta az a tény is, hogy a saját beruházási hozzájárulás a melléküzemek árbevétele következtében megfelelő mértékben rendelkezésre állt.

Beruházásaink növekedését bizonyítja az 1966—69-ig terjedő időszak fokozatosan emelkedő beruházási tendenciája is.

1966.

30,4/m

Ft

1967.

38,2/m

Ft

1968.

56,0,m

Ft

1969.

82,7/m

Ft

1970.

63,0/m

Ft (terv)

A kiegészítő tevékenység azonban más módon is segítette a beruházásokat. A megnövekedett építőipari igényeket az állami vállalatok kapacitás hiányában nem tudták kielégíteni.

Járásunkban szinte kivétel nélkül az összes építkezés a tsz építőbrigádok tevékenységének következtében valósult meg. Különösen előnyös volt az üzemi beruházás saját brigáddal történő kivitelezése. Az építőipari tevékenység tehát kedvezően hatott vissza az alaptevékenységre, mert nagyban elősegítette annak fejlődését.

Az alaptevékenység fejlesztéséhez a melléküzemi bevételek jövedelemforrásai líözvetlen is lehetőséget biztosítottak. Növekedett a műtrágyafelhasználás, a kemizálás mértéke, ennek következtében emelkedtek a hozamok.

Magas a kiegészítő tevékenység százalékos aránya a nógrádi és a nőtincsi tsz-nél, ahol az árbevétel 74,6 illetve 65,4%-át adja az alap192