Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
ges, hogy a most megjelent rendeletet törvényességének megfelelően alkalmazzuk. A rendeletet kimondja, hogy a jogtalanul elhurcolt vagyontárgyakat 15 napon belül köteles rendeltetési helyére visszaszállítani, vagy ellenértékét visszafizetni, amennyiben ezt nem hajlandó végrehajtani, úgy karhatalommal kell visszavitetni. Mindenesetre az osztály dolgozói karöltve a Nemzeti Bank dolgozóival mégegyszer kimegy rövid záros határidőn belül és megpróbáljuk összehívni a volt tagságot s megbeszéljük velük a rendelet értelmében az eljárási módszert, ameny- nyiben arra sem lesznek hajlandók az állammal szembeni kötelezettségüknek eleget tenni, úgy kénytelenek leszünk a karhatalmat igénybe venni, olyan mértékben, amennyiben erre a rendelkezés felhatalmaz bennünket. Kutasó „Béke útja” tsz és a „Búzakalász” tsz feloszlásánál más volt a helyzet. Itt a vagyontárgyakat megőrizték és az ellenforradalmi idő alatt csak az egyébként is esedékes növényféleségeket osztották ki. Ennél a tsz-nél is fennállt az a kérdés, hogy lettek volna tagok, akik maradni szerettek volna, de egyes személyek részéről megfélemlítést kaptak azzal a kijelentéssel, hogy nehogy megpróbáljanak még egy új termelőszövetkezetet létrehozni. Mindkét termelőszövetkezetnél a közgyűlés meg lett tartva, s a közgyűlés határozata szerint oszlottak fel. Természetesen ez abban az időben volt, amikor még az ellenforradalmi erők hatása is érvényesült. Azóta megpróbáltuk a termelőszövetkezetet újonnan létrehozni, a „Búzakalász” tsz tagjai egyáltalán nem akarnak, a „Béke” tsz tagjai közül lettek volna egy páran, kb. 9 fő körül, ezeknek legújabb elhatározása az, hogy mivel a gazdasági épületeket az állami gazdaság vette át, úgy nyilatkoznak, hogy az állami gazdaságnál fognak elhelyezkedni. Mindkét termelőszövetkezeti gazdaság jól állott, hiteltartozásait kifizette, illetve fedezve van, mivel a „Búzakalász” tsz 120 000 Ft-tal aktív s a „Béke útja” tsz 90 000 Ft-tal szintén aktívan zárt. A jószágállományt és a gazdasági felszerelést teljes egészében a tagság maga között osztotta szét, melyet a felértékelés szerint szabályszerű nyilatkozat aláírásával vállalták az ellenérték kifizetését. Cserhátszentiváni „Alkotmány” tsz szintén közgyűlésen határozta el, vagyis jelentette be a feloszlási szándékát. Ennél a termelőszövetkezetnél főlegesen a széjjelmenés abból adódott, hogy kevés tagsággal rendelkezett s a gazdasági megszilárdulásukat nem látták biztosítottnak, mivel a község dolgozóparasztjai közül belépés nem történt. Ez a termelő- szövetkezet 12 000 Ft-tal lett aktív, az állammal szembeni tartozását teljes egészében kifizette. Jószágállomány és gazdasági felszerelés egy- részét a tagok vásárolták meg, melyért az ellenértéket befizették. A másik részét a jószágállománynak szabad pénzért értékesítették, ez főleg a növendék és szarvasmarhára vonatkozik. Felsőtold „Május 1” tsz széjjel menésének okát még 100 %-ig nem tudjuk megállapítani. A közgyűlés határozata szerint 40 %-a volt a tagságnak, aki a széjjelmenési hangulatot keltette. Ezek mind földdel rendelkező tagok voltak. A közgyűlés határozata alapján az úgynevezett 60 °/o is a feloszlás mellé csatlakozott. Ez a termelőszövetkezet egy igen jól gazdálkodó szövetkezetnek mondható, amióta közös gazdálkodást 132
