Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
folytatnak, mindig aktívan zártak. A múlt gazdasági évben is 155 000 Ft-tal lettek aktívak. Osztályunknak feladata, hogy ennél a termelőszövetkezetnél vizsgálatot folytasson és újabb közgyűlést hívjon össze annak érdekében, hogy a tsz tovább működjön. Mivel 65 kh kenyérgabona vetésterületük van és ezt még az évben is táblás gazdálkodásként akarják kezelni, s remélhetőleg tavaszra, ha jól állunk a szervező munkához, több mint valószínű, be tudjuk indítani továbbra is a közös gazdálkodást. Meg kell hogy mondjam, hogy ennél a tsz-nél és a szétmenésnél is igen nagy szerepe volt a helytelen felsőbb utasításoknak a jószágállománnyal kapcsolatban, mivel 150 db anyajuh volt és ennek a szaporulata, melyet éveken keresztül kis mértékben tudtak értékesíteni, ráfizetésük volt, de felsőbb utasításra az állományt csökkenteni nem lehetett. Vanyarc „Béke” termelőszövetkezet feloszlási szándékát szintén bejelentette és közgyűlésen is állást foglaltak a széjjelmenésre. Ennél a termelőszövetkezetnél évek óta rossz volt a munkafegyelem, nem volt meg a közös egyetértés, amivel a meglévő tagok közül többen a munka helyett a kocsmázást választották. Ez a termelőszövetkezet gazdaságilag rosszul áll, tartozása elég bőven van, 43 000 Ft sorbanállása van és kb. 150—160 000 Ft az össztartozása. Erre fedezete nincs. Mivel a meglévő birkaállományt az állami gazdaságnak átadták, ez a részben valami keveset biztosít. Tervünk az, hogy ezzel a termelőszövetkezettel elbeszélve továbbra is közös gazdálkodásban maradjanak, hogy az eddigi hibákat kiküszöbölve egészséges gazdaságot tudjanak létrehozni. Meglátásom szerint a tagság többsége a visszamaradás mellett van, legjobban ellene húz a volt tsz elnöke. Azzal indokolja, hogy a tagság között van egy pár olyan ember, amit már fent is említettem, hogy csak a hasznot várják, de a munkából kivenni részüket nem akarják. Buják „Dózsa” tsz még a nyár folyamán feloszlott, melynek a megye utasítása szerint a működési engedélye is be lett vonva. Az újonnan alakult „Kossuth” tsz tagosítása nem sikerült, a működési engedélye megvan, de a közös gazdálkodást megkezdeni nem akarják, így problémánk van a föld hasznosításánál, mivel most arra igen sok dolgozó paraszt igényt tart. Ugyancsak az a helyzet Morgóspuszta termelőszövetkezettel, mely már a múlt gazdasági évben nyár folyamán beadta széjjelmenési szándékát és egyáltalán nem hajlandó tovább közös gazdálkodásban dolgozni. Itt a jószágállományt hitelből vásárolták, ezt az erdőkürtihez hasonlóan széjjel osztották a gazdasági felszereléssel együtt. Igen nagy gondot okoz nekünk, mivel részükre 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót tataroztat- tunk, mely 75 000 Ft költségben van, hogy ennek az értékét hogyan tudjuk a munkavállalókkal kiegyenlíteni, mivel ott az a hangulat, hogy nekik az istállóra szükségük nincs. Az én véleményem szerint az Állatforgalminak kellene vagy hizlaldának, vagy növendék nevelésre átadni a ráfordított pénzösszegekkel együtt. A fent említett termelőszövetkezetek mentek széjjel járásunk területén. Ezért szükségesnek tartottam egyenként részleteiben ismertetni a széjjelmenések okát és a fennálló problémákat. Mint ahogy fent említettem, a 21 termelőszövetkezetből 8 maradt meg. Ezeknél a tsz-eknél a gazdasági felszerelés megmaradt, kivéve a 133
