Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
akkor az egyéni dolgozó parasztoknál 8,63 q, rozs 6,54 q, egyénieknél 5,61 q, ősziárpa tsz-eknél 12,13 q, egyénieknél 11,58 q. Ezek az adatok járási átlagok, ezen felül azonban voltak magasabb és kiemelkedő terméseredmények is, mint Szécsény községben az egyéni dolgozó parasztok átlagtermése a község összgabona vetés átlagában őszi búzából 10,70 q, ugyanez a tsz-nél 15,01 q, őszi árpa egyénieknél 14,— ugyanez a tsz- nél 21,12 q, vagy Nagylóc községben az egyéni dolgozó parasztok átlagtermése őszi árpa 14,65 q, ugyanakkor a tsz-é 20,70 q kh-kénti átlagtermésről beszélünk, vagy Endrefalva községben őszi búza egyénieknél 8,28 q, míg ebben a községben a Béke tsz-nél őszi búzából 10,40 q átlagtermésről beszélünk. A példákat még sorolhatnám tovább. E kiragadott példák egész termelőszövetkezeti mozgalmunk hatalmas arányú erősödését, szilárdulását tükrözi. A tsz-ek élen járnak és példát mutatnak a dolgozó parasztoknak. E példán ez év őszén is a rendkívüli időjárás ellenére is időben jő minőségben 107%-ra teljesítették őszi kenyérgabona vetéstervüket. Ugyanakkor az egyéni dolgozó parasztok közül az őszi kenyérgabona vetéstervét 1100 dolgozó paraszt nem bírta 100 %-ra teljesíteni. Megállapítható még, hogy a tsz ezév őszén az őszi mélyszántást már kb. 80 %-ra végezték el, ami azt jelenti, hogy a tavasziak korábban jobb minőségben fognak földbe kerülni. Az egyéniek a tsz-ek mögött e téren jóval el vannak maradva, mindezekből kitűnik, hogy a jövő évi termelésünk előfeltételei tsz-eknél jobban biztosítva vannak. A most lezáruló év az, amelyben minden tekintetben kibontakozott a tsz-ek döntő fölénye az egyéni paraszt gazdálkodókkal szemben. Ez az év tehát bebizonyította, hogy a tsz-ek egyéni parasztgazdaságok fölé kerekedtek. Elértük, hogy a tsz-tagságunk jövedelme és jómódja annak ellenére, hogy tsz-einkben 471 család közül mindössze 71 az olyanok száma, akik 7 kh földtől több földterülettel rendelkeznek. Az életszínvonaluk mégis meghaladja az átlagos középparaszti szintet. Az e téren elért eredmények tehát megteremtették a tsz—mozgalom sikerének alapjait, további előfeltételeit. Ezzel magyarázható az, hogy az egyéni dolgozó parasztok újra megindultak a tsz-ek felé. Központi Vezetőség helyes határozatainak hatására, mivel a szocialista szektorok gyorsabb ütemű fejlődése törvényszerű és természetes, járásunk területén is újra erőteljes fejlődésnek indult. Tsz-ek megszilárdításának egyik biztató jele az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődése a tsz-ek iránt. Ez az érdeklőés a tsz-ekbe való számszerű belépéssel is igazolható. 1954. november 1-től, 1955. június 1-ig 48 család, 60 taggal lépett be a tsz-be. 1955 június hónapban 21 család, 21 taggal, júliusban 20 család 23 taggal, augusztusban 18 család 19 taggal. Szeptember hóban 19 család 21 taggal. Október hóban 10 tísalád 10 taggal. Akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe léptek, azt tűzték ki célul, hogy maguk és családjuk hozzáértő szorgalmas munkájával a párt és az állam sokirányú segítségével szüntelenül növeljék közös gazdálkodásban a terméshozamokat, az állattenyésztés jövedelmezőségét és ezáltal jómódú kultúrált életet élhessenek. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden erejükkel fejlesztik társas gazdaságukat, megvédik és nö123
