Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - II. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek
vélik a tsz közös vagyonát, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat,, kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt. Vállalják hogy gazdaságukat a gépállomással szoros együttműködésben magas színvonalon példamutató szocialista nagyüzemi gazdasággá fejlesztik. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdálkodásba viszik egyéni gazdaságukat, a munkát a tagok közös erővel végzik. A tagok által bevitt föld a tagok tulajdonában marad, ami után a tsz földjáradékot fizet. Az alapszabály meghatározza a tagok háztáji gazdasági méreteit és kimondja, hogy minden dolgozó paraszt család fél, illetve 1 kh szántó területet tarthat meg háztáji gazdálkodás céljára, továbbá tarthat tehenet 1—2 növendék marhát, 1—2 anyakocát szaporulatával, évente 3—4 hízott sertést, 5 juhot, korlátlan mennyiségben baromfit, házinyúlat. Ugyanakkor... a tagok fontos kötelezettségévé teszi, hogy az alapszabály előírását a háztáji gazdaságra vonatkozóan maradéktalanul betartsák. A tsz-ben való önkéntes tagja lehet a tsz-nek valamennyi 16 éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri. Felvehetők a tsz-be azok a dolgozók is, akik a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges bármilyen munkában szakképzettséggel rendelkeznek, ez vonatkozik olyan ipari munkásra, akinek szakmai munkájára a tsz-nek szüksége van. Természetesen beléphetnek a tsz-be azok az asszonyok, más családtagok is, akiknek férje vagy szülei nem mezőgazdaságban dolgoznak. Kulákokat és más kizsákmányolókat a tsz-tagok sorába felvenni nem lehet. Nem léphetnek be azok sem, akiket választójoguktól megfosztottak. Érdeke minden becsületes dolgozó parasztembernek, hogy az ilyen ellenséges elemeket távolítsák el a tsz-től. Számos példa bizonyítja, hogy ahol a kulákokat vagy a dolgozó nép ellenségeit engedték befurakodni a tsz- be, azok ott súlyos károkat okoztak, nem egyszer nyílt gazdasági kártevésekre vetemedtek, de sokkal gyakoribb, hogy bomlasztó tevékenységükkel és rossz munkájukkal gyengítették a tsz egységét, széthúzást szítottak, hátráltatták a közös gazdaság felvirágozódását. Tehát a belépni szándékozó dolgozó parasztok felvételüket belépési nyilatkozat kitöltésével írásban kérjék. Felvételéről a tsz-vezetőség javaslatára a tagok összessége a közgyűlésen dönt. A felvételi kérvény elutasítása esetén a belépni kívánó dolgozó paraszt felvételi ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától. Járásunk területén a tsz-ek zömének legújabb eredményei alapján bizakodóan nézhetünk a szövetkezeti gazdálkodás további fejlődése, tsz- eink újabb sikerei felé. Különösen vonzóvá teszi tsz-einket az, hogy tagjai magasabb jövedelmet érnek el az egyénileg gazdálkodóknál, tehát nagyobb jólétben élnek. A nagyüzemi gazdálkodás sokkal nagyobb lehetőségeket biztosít a termés eredmények szüntelen növelésére, mint az egyéni gazdálkodás. Az azonban, hogy ezeket a lehetőségeket miképen váltják valóra, természetesen elsősorban a szövetkezeti tagoktól függ ... SzjT 1955. december 19-i ülés, 2. pont. A járási mezőgazdasági osztályvezető jelentése a tsz mozgalom helyzetéről és feladatairól (részlet) 124
