Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - II. A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526—1711)

mított három évig ne követeltessék. Három év után pedig a két fél közt lévő barátság követelménye szerint illendő ajándék küldessék magas Portánkra tekintélyes követek által. Isten segítségével az uralmunk alá tartozó Eger vára elfoglalása után a mostanáig behódolt és adót fizető falvak, adójukat ezután is az iszlám részére fizessék. Fülek, Szécsény és Nógrád falvai közül Eger, Hatvan, Buda és Esztergomnak behódolt falvak ismét behódoljanak, s az adót miként előbb, az iszlám részére fizessék. A határokon lévő egyéb falvak pedig, miként régóta, kétfelé adózzanak. .. Amíg a ti részetekről a szerződés föltételei megtartatnak, s a béke és egyezség követelményei mint eddig megőriztetnek, s a határszélen lévő kapitányaitok és egyéb csapataitok a megállapított béke ellenére és a szerződés megszegésére semmit nem tesznek; ha a felséges Isten akarja, én is ígérem és fogadom, hogy az eget és földet semmiből teremtő Isten egységének igazságáért, s a mi nagy prófétánk — üdvözlet és magasztalás neki — tiszteletéért a szerződésileg kikötött idő alatt azon részre tartozó országot, vilajeteket, várakat, kastélyokat, rájákat sem győzelmes hadseregünk részéről, sem pedig a villámgyors tatárnép országába engedelmességet kívánó fermánommal mostanában kinevezett magasrangú és hatalmú Szelámet Geráj khán részéről, sem pedig a határaink őrzésében lévő jeles müsireink, magas mir-miránjaink, tiszteletreméltó emirjeink részéről, sem egyéb győzelmes csapataink részéről senki nem bántalmazza, meg nem károsítja, hanem a béke megőrzésében semmit el nem mulasztanak, s a szerződés föltételeinek megtartására törekszenek. Kelt az 1017. évi Redseb hó elején (1608. október 10. körül). Diván-i Humájum levéltára. Közli Karácson Imre: Török—magyar oklevéltár (1533—1789) Budapest, 1914. 188—189. old. A drinápolyi béke hatálya (melyet többször meghosszabbítottak) 1593-ban járt le, ekkor kezdődtek újra a török támadások, az ún. tizenötéves háború. A hadműveletek nagyban növelték az ország szenvedését. Mindkét oldalon látták a háború céltalanságát, valamint azt, hogy egyik fél sem elég erős a másik legyőzésére és így az csak kölcsönös pusztulást hoz minden kézzel fogható eredmény nélkül. Ezért amikor a kassai országgyűlés 1606. augusztusában elfogadta a Bocskai és a császár között kötött bécsi békét, Bocskai azonnal elküldte követeit a török nagyvezírhez és ezzel elejét véve annak, hogy a császári udvar a magyarok kizárásával tárgyaljon a törökkel, a tárgyalásokat megkezdték. Ennek eredményeként 1606. november 11-én megszületett a zsitvatoroki béke. Ezzel kapcsolatos álláspontját fejti ki a szultán a Rudolf császárhoz írt levelében, melyben nógrádi helységekre vonatkozó intézkedéseket is találunk. A szövegben előforduló török kifejezések: fermán — szultáni rendelet, müsir = államtanácsos, tábornagy, mir-i mirán = beglerbég, a bégek feje, emir — parancsnok, főnök.