Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - II. A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526—1711)

PATAKI JOBBÁGYOK PANASZA A PALÁNKIAK HATALMASKODÁSAI MIATT 1616 Kívánunk az Uristentül Uraságtoknak egészséges, jószerencsét és minden elkezdett dolgokban boldog előmenetelt. Továbbá Uraságtokat ez alázatos kö­nyörgő Írásunkkal találnánk meg, s kérjök is Uraságtokat, mivel mi szegény patakiak, őfölségére szállott szegény jobbágyok, kik újonnan szállottunk az pusztára és kiváltképpen azmint gyarapodhatnánk, abból is sok ellenünk va­ló dolgok viseltettenek rajtuk; úgyannyira, hogy sokan, kik ősf iáknak tartják oda magokat, de magok ide be Palánkban lakoznak, közettünk és há­tárunkban szántóföldünket, réteinket kaszáitatják, szántatják és semmi segét­séggel az uraknak való szolgálatban, adófizetésben nem akarnak lenni, holott az török is nagy summát kíván rajtunk. És azmely szegény jobbágy közinkben jönne is, annak sem engedik földeiket, s réteiket élni, hanem róla elverik. Sőt! Azminemő tilalommal, törvénnyel akarnak falunkban is élni, azzal sem vagyunk szabadok, mert tilalmunk ellen hatalmasságot cselekszenek ellenünk, réteinkben kárt tetetnek, vetésünkben hasonlóképpen és semmi tilalmast tőlük nem tarthatunk. Azért könyörgünk arra Uraságtoknak, hogy afféléket, kik magokat ősf iáknak tartják és határunkban élni akarják, de hazaszállani nem akarnak és közinkben semmi szolgálatot nem tesznek, azokat Uraságtok ha­tárunktól eltiltsa és rajtunk hatalmasul élni ne engedje; hanem azkik közünk­ben adják magokat és szolgálattal is hasonlók akarnak lenni, azoknak szabadít­sa mind földeiket és réteiket, kik őfölségének lehessenek örökös jobbágyi. Az­mellett, azmint, hogy még mikoron éppen volt is helyünk, mi az urak számá­ra szántást sosem tettünk, hanem ez esztendőben hatalmasul vettettenek ve­lünk tizenharmadfél méc búzát és miérthogy az egyház is nálunk puszta, akarnánk valami harangot szereznünk, Uraságtok azt az kevés vetést engedné arra elköltenünk. Azminemő pusztaságunkról az uraknak, ő nagyságoknak az Kamorán könyörögvén, őnagyságok szabadságot adott, hogy minden szolgála­tul exceptusok lennénk, kiváltképpen az vármegyén; mostan Nógrád várme­gyéje portaszámra akar fölszámlálni, de Nagyságtokra halasztottunk. Azért kérjük Uraságtokat arra is, hogy a Nemes Vármegyén mellettünk tegyen irást, Önagyságtok és Őkegyelmek meg az rovásra ne erőltessen, mert pusztaságban vagyunk. Jóllehet immár Nógrádban egy mészkemence meszet be köllött hordanunk, azmellett az várta fát is behordatták velünk Nógrádba. Az szolgabírák előtt mentettök magunkat, hogy az őfölsége Kamorájátul is szabadságunk vagyon, de minthogy az tiszttartónknak adtuk volt az Kamora levelét, nem volt mit mutatnunk, s az szolgálatra rendeltettünk. És ha Uraságtok mostan is mellet­tünk nem fog, az porta számára való rovásra is reávesznek, ki nagy kárunkra és szabadságunk ellen fog lenni. Ezért Uraságtok minden igazságunkban le­gyen gyámolunk és oltalmunk, kikről Uraságtoktul minden jó válaszolt is várunk. Éltesse Isten Uraságtokat sok jó esztendőkben. Uraságtoknak őfölsége után szegény alázatos jobbágyi Patakon lakozók fejenként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom