Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)
DOKUMENTUMOK - II. Közművelődés
.Napsütésben" címmel irodalmi antológiát és egy, a Tanácsköztársaság hősi küzdelmeihez kapcsolódó „Újfajta had" című regényes korrajzot jelentettünk meg. A HNF megyei elnökség programjához a helyi alkotó értelmiség által megalkotott nagy mozgósító erejű irodalmi plakátsorozat kiadásának támogatásával járultunk hozzá. A Palócföld, és a Nógrád c. napilapunk irodalmi melléklete is alapvetően jól szolgálták célkitűzéseink megvalósítását. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az öntevékeny művészeti mozgalom — az irodalmi színpadok javára bekövetkezett belső arányváltozások ellenére — alig tölti be a szerepét: különösen a községekben -működnek kedvezőtlen feltételek között az öntevékeny csoportok. A képzőművészeti élet terén jelentős előrelépés, hogy a megyében élő művészek egy része már országos rangot vívott ki az észak-magyarországi területnek, és Nógrád megyének. Jelentős kezdeményezés volt a tervidőszakban a képzőművészeti stúdió létrehozása is. A képzőművészeti kiállítások számát, a látogatók arányát tekintve a megye országosan az első helyet foglalja el. A megyében megkezdődött a zenei élet alapjául szolgáló zeneiskola-hálózat kiépítése: A zeneiskolában jelenleg 881 tanuló vesz részt rendszeresen az oktatásban. A kórusmozgalom fejlődésében komoly módszertani erőfeszítéseink ellenére sem tudtunk előrelépni: ifjúsági és felnőtt kórusaink nem tudtak tartósan az élvonalban maradni. A népművészet, a népzene, a népkultúra terén az utóbbi években — különösen a nemzetiségi községekben — élénkülés tapasztalható. 2. A közművelődés anyagi, tárgyi feltételeinek alakulása. A harmadik ötéves terv gazdasági konzekvenciái jelentős mértékben befolyásolták a közművelődés anyagi feltételeinek alakulását, hiszen a tanácsi fenntartási költségvetésben 62 0 ' ()-kal nőtt a közművelődési hálózatra fordított összegek nagysága. Mindez természetesen nem volt elégséges ahhoz, hogy az alapjaiban korszerűtlen intézményi hálózatot a megváltozott követelményeknek megfelelő szintre fejlesszük, de hátráltatták ezekben az időközben a bekövetkezett árkorrekciók, a szolgáltatási költségek növekedése, valamint a nem minden esetben a célnak megfelelően történő felhasználás is. Megyénkben a művelődési intézményhálózat a tervidőszakban tovább épült, s az objektumok számát tekintve megfelelő. Ebben az időszakban kezdte meg működését az új megyei könyvtár is. A járási feladatokat ellátó művelődési központok közül a pásztói járási intézmény átadására került sor a tervidőszakban. A klubkönyvtárak kiépítése jelentős helyi és központi erőforrásokból megkezdődött. A községi, üzemi művelődési otthon jellegű intézményekkel való ellátottság arányát tekintve megyénk az országos átlag felett van. Az intézmények azonban — állagukat és felszereltségüket figyelembe véve — mintegy 50° o-ban nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Megyénk közművelődési könyvtárhálózata kiépült: a tanácsi és szakszervezeti könyvtárak megyénk minden településén, üzeménél, vállalatánál megtalálhatók. Jelentős eredménynek tekinthető a megyei könyvtár, a szécsényi járási könyvtár felépítése, továbbá a pásztói és a salgótarjáni járási könyvtár felújított épületben való elhelyezése. A tervidőszakban,
