Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - II. Közművelődés

elsősorban klubkönyvtárak kialakításával, a községi könyvtárak megfelelő elhelyezésére történtek erőfeszítések. Nem sikerült megoldanunk a salgótarjáni gyermekkönyvtár, a balassagyarmati járási, városi, a rétsági járási könyvtár elhelyezését. A bányászat visszafejlesztésével a bányatelepek korábban szakszervezeti könyvtárai tanácsi kezelésbe kerültek. A könyvtári hálózat fejlesztésére fordított anyagi eszközök a tervidőszakban, nem emelkedtek, ennek következtében felszereltségük korszerűtlen, nem felel meg az egyre növekvő követelményeknek. A könyvállomány megoszlása nem egyenletes. A Moziüzemi Vállalat — a bemutatott filmek tematikus irányításává] szintén törekedett a lakosság politikai nevelésére, ízlésformálására. A filmszínházak korszerűsítési programjában kiemelt helyen szerepelt a helyiségek akusztikai burkolása, s a normál filmszínházak üzembe helyezése. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével a korszerűsítés üteme lelassult. A tervidőszakban tovább csökken a mozilátogatók száma. A feltételek további javítása érdekében szükségessé vált a salgótarjáni filmszínház felépítése, a községekben a vetítés technikai-műszaki berendezések fejlesztése. A múzeumi hálózat a tervidőszak alatt újabb intézményekkel bővült. A salgótarjáni munkásmozgalmi múzeum — ideiglenesen — új helyre költözött. A Palóc Múzeum, továbbá a csesztvei, a horpácsi emlékmúzeumok mellett átadásra került a karancsberényi felszabadulási és partizán múzeum. Megkezdődött a szécsényi pedagógiai múzeum kiépítése, s előkészületben van a banki nemzetiségi és a pásztói helytörténeti múzeum létrehozása. A megyei levéltár 1968-ban tanácsi kezelésbe és ezzel egyidejűleg Salgótarjánba került. Elhelyezése ideiglenesen megoldódott. Az iratanyagok tárolása, rendezése biztosított, ugyanakkor még nincs lehetőség a kintlevő tanácsi, vállalati stb. anyagok tárolására a megfelelő raktározási lehetőségek hiányában. 3. A közművelődés személyi feltételei a tervidőszakban tovább javultak. Bár a tiszteletdíjas népművelők vonatkozásában — főleg a salgótarjáni járásban — romlott a helyzet- A párt- és tanácsi Vb határozatok szellemének megfelelően emelkedett a főhivatású népművelők politikai, szakmai általános műveltségének szintje. A változások mindenekelőtt a képesítési rendelet következetes végrehajtásának, a minőségi cseréknek, a tanácsi testületek és szakosztályok kádermunkájában jelentkező javulásnak tulajdoníthatók. Jelenleg a függetlenített munkatársak 73%-a felel meg a képesítési rendeletnek. A megyei, valamint az alsóbb szintű tanácsok szakigazgatási szervek hatékony tevékenysége következtében emelkedett a függetlenített népművelők száma. Ezt elősegítő kezdeményezések születtek a községi tanácsok, termelőszövetkezetek részéről is: saját anyagi erőből kiemelt tiszteletdíjakat létesítettek. Növekedett a közművelésben résztvevő értelmiségiek száma, különösen a városokban. A falvakban főleg a pedagógusok végzik a közművelődési tevékenységet. Elsősorban a nagy történelmi évfordulók hatására növekedett a népművelők politikai aktivitása, de a fejlődés nem kielégítő: nem sikerült maradéktalanul megoldani a párt- és tanácsi szerveknek a népművelők