A Délvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

- a Jugoszláv állam első évtizedében (1921-1931) a görögkeleti vallású népesség száma gyarapodik a legnagyobb ütemben, és Baranya, Zala, Temes és Torontál megyékben csökken a katolikusok száma. A protestánsok Baranya és Vas megyében megfogyatkoztak, de a többi megyében mintegy tizedével (Temes megye kivételével, ahol 64,7 százalékkal) szaporodtak; - elemzett időszakunk utolsó évtizedében Baranyában, Vas, Bács és Csongrád megyében csökken a görögkeleti és a protestáns hitűek száma. A katolikusok száma igen szerény ütemben nő, és Vas megyében meg is fogyatkozik; - megállapítható, hogy az izraelita hitűek száma még 1880-1910 között is csak szerény mértékben növekszik, ezt követően pedig úgyszólván minden évtizedben csökken. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az azonos vallásúak számának megyénkénti változását az 1880-1931, illetve az 1880-1941 közötti időszakban: Az azonos vallású népesség számának változása megyénként, százalékban (1880= 100,0) Megye Katolikusok Görögkeletiek Protestánsok Izraeliták 1931 Krassó-Szörény 76,5 101,2 — — Temes 126,6 119,6 253,7 62,7 Torontál 119,9 126,1 152,4 69,4 1941 Baranya 123,5 160,3 62,3 71,2 Vas 116,3 90,6 36,7 Zala 144,8 213,3 133,2 43,4 Bács 154,5 128,6 127,9 97,7 Csongrád 1104,0 71,4 52,5 102,4 Az 1931. és az 1941. évi délvidéki terület nem volt azonos (1941-ben a Tisza-Maros szöge nem tartozott Magyarországhoz). Adataink helyes értelmezése érdekében az alábbiakban külön részletezzük a Duna jobb partjának és a Duna-Tisza közének 1880-1931. és 1880-1941. évi vallásonként növekedési/csökkenési hányadosait, valamint a Tisza-Maros szögének 1880-1931. évi hasonló arányszámait, végül pedig a Délvidék azonos vallású népességének növekedési/csökkenési együtthatóit az 1931., illetve az 1941. évi területre vonatkozóan. 15