A Délvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Az azonos vallású népesség számának változása régiónként százalékban (1880=100,0) Régió Katolikusok Görögkeletiek Protestánsok Izraeliták Duna jobb partja és Duna-Tisza köze Duna jobb partja és Duna-Tisza köze Tisza-Maros szöge Délvidék Délvidék 137,5 149,2 121,0 133,2 110,6 1931 163,8 1941 130,8 1931 124,4 1931 137,1 1941 42,1 110,1 115,1 161,7 135,2 91,7 95,0 89,1 68,3 74,1 64,5 Kiemelendő, hogy a Duna jobb partján és a Duna-Tisza közében 1880 és 1931 között a görögkeleti vallású népesség száma növekedett a legerőteljesebb mértékben (64 százalék), meghaladva a katolikusok (38 százalék) és a protestánsok gyarapodásának (10 százalék) mértékét. A Tisza-Maros szögében ellenben a protestánsok száma nőtt 62 százalékkal, megelőzve a görögkeleti (24) és a katolikus (21) vallásúak növekedési mutatóit. A Duna jobb partján és a Duna-Tisza közében 1880 és 1941 között a háborús eseményeknek és az elvándorlásnak tulajdoníthatóan a katolikus vallású népesség mintegy felével (49,2 százalék), a görögkeleti populáció alig egyharmadával (30,8 százalék), a protestánsok pedig csak 15 százalékkal szaporodtak, az izraeliták létszáma pedig 10 százalékkal csökkent. A Délvidék járásainak vallási struktúrája A járások népességének vallási megoszlása elemzett korszakunkban vagy azonos típusú, (azaz a két legnagyobb hányadú hitfelekezet mindig ugyanaz), vagy pedig változó jellegű (felcserélődnek a hitfelekezetek pozíciói). A vándorlás, a telepítés azonban olykor jelentős arányeltolódásokat idézett elő még azokban a járásokban is, amelyekben elemzett időszakunkban mindig ugyanaz a felekezet foglalta el az első és a második pozíciót. 16