NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása

Az adatfelvételi utasítás természetesen e fogalmat tovább részletezi, ismertetve a számlálóbiztosokkal az adatfelvételkor szükséges összes olyan információt, amely nélkülözhetetlen a háztartásoknak (és a családoknak) a statisztikában használt elhatárolásához. Ezért a továbbiakban nem az abban leírt fogalmat részletezzük, hanem megadjuk a népszámlálás első eredményeit bemutató kiadványban leírt, ennél lényegesen tömörebb megfogalmazást. ,, Közös háztartásba az olyan együtt lakó személyek tartoznak, akik a létfenntartás (pl. étkezés, napi kiadások) költségeit - legalább részben - közösen viselik. Az előbbiek teljesülése esetén sem minősülnek egy háztartásban élőknek az ugyanabban a lakásban lakó személyek, ha önálló lakáshasználati jogcímük van. A tulajdonos, illetve a bérlő az albérlőjével, ágybérlőjével soha nem alkot közös háztartást, utóbbiak (ha családot alkotnak, családtagjaikkal együtt) mindig külön háztartásba tartoznak. " Az előbbiekből is látható, hogy a népszámlálás alkalmával - de más társadalomstatisztikai célú adatfelvételeknél is - elsősorban nem a közös háztartásba tartozók meghatározása okoz gondot, hanem az, hogy az adatfelvevő megértse és elfogadtassa a lakossággal a statisztikai család fogalmát, hiszen megfelelő minőségű adatok csak akkor gyűjthetők, ha mind a kérdező, mind a kérdezett az adott dolgot, fogalmat egyformán értelmezi. Mivel azonban a megszokottól eltérő, sőt a család esetén a köznyelvitől jelentősen különböző fogalom megértetése és elfogadtatása rendkívül nehez feladat, a statisztikusoknak olyan adatfelvételi módszert kellett találniuk, amellyel a fogalombeli eltérések kiküszöbölhetők. Bár a háztartások elhatárolása látszólag egyszerű feladat, és ténylegesen is lényegesen egyszerűbb. mint a család meghatározása, esetenként mégis gondot okozhat. Ennek oka pedig az. hogy a fogalom szubjektív elemeket is hordoz. Mit értünk például a létfenntartás költségein? Mit jelent az. hogy e kiadásokat legalább részben közösen viselik? A háztartáshoz tartozik-e az a személy, aki hétközben például diákszállóban, kollégiumban, munkásszálláson él. a hétvégéket viszont otthon, családjával tölti? Mikor alkot közös, és mikor külön háztartást a házas, családos gyermekével közös lakásban élő szülő? Mindezek a problémák ugyanazt a kérdést vetik fel: hol van az a határ, amikor az ugyanabban a lakásban lakók azonos háztartáshoz tartozónak tekinthetők, mikor vezetnek az együtt élő személyek közös háztartást? Létfenntartási költségeken az adatfelvételt tervező szakemberek elsődlegesen az ún. napi kiadásokat, ezen belül főként az. étkezéssel kapcsolatos ráfordításokat és a lakásfenntartással öszszelüggő folyamatos rezsi- és más - esetenkénti - költséget értik, továbbá részben ide sorolhatók a