NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása

ruházkodás költségei is. Mindez nem okoz gondot akkor, ha például egy házaspár, vagy élettársi kapcsolatban élő két személy lakik a lakásban, és akkor sem, ha van eltartott gyermekük, hiszen ilyenkor a gazdálkodás a családi költségvetésből folyik. Nem ennyire egyértelmű a helyzet, amennyiben a gyermek már felnőtt, önálló jövedelme van. esetleg házasságot is kötött, gyermeke született, de nem költözött külön lakásba, hanem továbbra is szüleivel, azok lakásában él. Mikor tekinthetők az így együtt élők közös és mikor külön háztartásnak? A háztartás definíciója szerint ebből a szempontból az étkezéssel és a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások a meghatározók, vagyis akik ezeket a költségeket közösen fedezik, azok egy háztartást alkotnak. Ez azonban általában nem jelentkezik ilyen tisztán. Jellemző példa, amikor az önálló keresettel rendelkező gyermek a szüleivel közös lakásban él, együtt étkeznek, a szülők biztosítják számára a helyi utazáshoz szükséges bérletet, de a gyermek nagyrészt maga ruházkodik, fenntartja saját gépkocsiját, azaz anyagilag kezd elszakadni a családtól. Ilyenkor a közös vagy külön háztartáshoz tartozás vállalása az adatot szolgáltató személy véleményét tükrözi. Egyáltalán nem biztos, hogy az együtt lakó személyek mindegyike ugyanúgy vélekedik, mást mondhat például a szülő és mást a gyermek. A szülő a gyermekét többnyire továbbra is családtagnak, a háztartáshoz tartozónak tekinti, míg a gyermek az önállóságát vélheti igazolni, ha önálló háztartást vezetőnek vallja magát. Egy másik példa: amikor az étkezéssel és a lakás fenntartásával kapcsolatos költségeket az idősebb család részben vagy egészben felvállalja, ezzel is segítve a fiatalokat kiadásaik csökkentésében, ezáltal hamarabb képesek összegyűjteni egy olyan indulótőkét, amellyel esélyük van arra. hogy saját lakást vásároljanak. Ekkor - bár a kiadásokat nem közösen viselik - egy háztartásról beszélhetünk, hiszen a fiatalok lényegében eltartottként vannak jelen a lakásban. Bonyolultabb a helyzet akkor, ha például a közös lakásban lakó fiatal és az idősebb család külön konyhát vezet, azaz külön főznek és érkeznek, de a lakás rezsiköltségeit - az előző példánál maradva — az idősebb család állja. Ekkor már erősebb a szubjektív megítélés szerepe, a közös vagy külön háztartásba tartozás az együtt lakók érzetét tükrözik. Tovább nehezíti a helyzetet, és növeli a szubjektív hatásokat, ha a lakásban olyan személy is él. aki nem tartozik a szorosan vett családhoz. Itt nem az albérlőkről és az ágybérlőkről van. akik mindig önálló háztartást alkotnak, hanem olyan személyekről, akik nem tartoznak családmaghoz, de ott élnek a lakásban. Jellemző eset, amikor a házastársak valamelyikének egyik szülője vagy nagyszülője is a lakásban él. Ekkor is lényegében ugyanazok a problémák vetődnek fel.