NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása

A statisztika a családot a lehető legszűkebben értelmezi, családon csak a szűk családmagot érti. A magyar népszámlálási gyakorlatban a család a házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre. A család lehet: - házaspár nőtlen, hajadon gyermekkel vagy gyermek nélkül; - élettársi kapcsolatban együtt élő két személy nőtlen, hajadon gyermekkel vagy gyermek nélkül; - egy szülő (apa vagy anya) nőtlen, hajadon gyermekkel. Gyermeknek a statisztika - életkortól és gazdasági aktivitástól függetlenül - csak a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt, házasságot még soha nem kötött gyermeket tekinti, ide nem értve a családhoz kihelyezett állami gondozott (állami nevelt) gyermeket. A köznyelv a családot általában ennél tágabban értelmezi. Eszerint a család az együtt élő rokonok közössége, ahol a szűk családmagon (szülő, házasságot még soha nem kötött gyermek) kívül a család részének tekintik az ugyanabban a háztartásban élő rokon személyeket is. Előfordul a család még ennél is szélesebb értelmezése, amikor a családhoz tartozónak tekintik a házasságkötés vagy más okból már elköltözött gyermeket, és nemritkán annak családját is. Lényegesen kisebb az eltérés a háztartás

1 meghatározásának lakossági és statisztikai értelmezésében. A háztartás fogalma a tágabban értelmezett család fogalmától abban tér el, hogy a háztartáshoz a rokon személyeken kívül tartozhat egy vagy több olyan személy is, aki a háztartás többi tagjával nincs rokoni kapcsolatban. Míg tehát - akár tágabb, akár szűkebb értelemben - a család a társadalom legkisebb rokoni egysége, addig a háztartás az együtt lakó személyek gazdasági közössége, ami lényegében mind a statisztikában használt, mind a lakosság körében elfogadott háztartásfogalomnak megfelel. A háztartásnak a 2001. évi népszámláláskor használt, az adatfelvételi utasításban rögzített fogalma a következő volt: ., Közös háztartásba az olyan együtt lakó személyek tartoznak, akik a létfenntartás (pl. étkezés, napi kiadások) költségeit - legalább részben - közösen viselik. Az albérlők és ágybérlők, valamint a társbérlők mindig külön háztartásba tartoznak, ez azonban nem zárja ki, hogy a háztartásukon belül külön családot, esetleg családokat alkossanak. "

2 1 Háztartáson a továbbiakban a magánháztartásokat értjük. Az intézeti háztartások összeírásával kapcsolatos gondokról a tanulmány 4. fejezete ad tájékoztatást. 2 Felvételi utasítás a számlálóbiztosok és a felül vizsgálók részére. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2001 34. oldal. 88