NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Kapitány Gabriella - Záhonyi Márta: A népesség megélhetési forrásai és foglalkoztatottsága

amely alkalmas a gyökeresen megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok feltérképezésére és jellemzésére. A mikrocenzus időpontjáig számos alapvető változás következett be a társadalmigazdasági kérdéskörhöz kapcsolódó fogalmakban és osztályozási rendszerekben. Elsőként az 1975 óta érvényben levő egységes magyar foglalkozási osztályozási rendszer átdolgozása történt meg. Az ILO ajánlásainak (ISCO-88) megfelelően átdolgozott, korszerűsített foglalkozási osztályozási rendszer (a FEOR-93) 1993. január l-jén lépett életbe, amelyet később kétszer módosítottak. legutóbb - az 1996. évi mikrocenzus eredményeit is figyelembe véve - 1997. január 1 -jei hatállyal. Kezdetét vette az ágazati nómenklatúra korszerűsítése is. 1992-re ágazati szinten készült el az átdolgozás, míg a nemzetközi nómenklatúráknak (NACE, ISIC) való teljes mélységű, szakágazati szintű megfeleltetést az 1998-ban megjelent TEAOR'98 (gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) valósította meg. Az új nómenklatúrák bevezetése elsősorban az adatok feldolgozásánál, a kódolásnál jelentkezett, míg a foglalkozásra, illetve a munkáltatóra vonatkozó kérdések megfogalmazásában a korábbi népszámlálások gyakorlatához képest nem igényelt különösebb változást. Mindössze egyetlen új ismérv (a munkáltató dolgozóinak a létszáma) került - a helyes foglalkozási besorolás érdekében - a kérdőívre. Tartalmában és formájában is megújult viszont a gazdasági aktivitást, valamint a foglalkozási viszonyt tudakoló kérdés. Újfajta információigényt elégítettek ki a munkáltató tulajdoni jellegére, az esetleges külföldi érdekeltségre vonatkozó kérdések. A mikrocenzus tapasztalatait is felhasználva kezdődött meg a népszámlálás előtt esedékes próbaszámlálás kérdőíveinek a megtervezése. A gazdasági aktivitási, foglalkozási kérdések összeállításában részt vettek az ilyen jellegű adatok felhasználásában leginkább érdekelt hatóságok. intézmények éppúgy, mint a KSH-nak a témához szakmailag kapcsolódó szervezeti egységei. Fontos állomása volt az előkészületeknek az MTA Munkatudományi Bizottságának 1999 áprilisában tartott értekezlete, amelynek tárgya az 1999-ben esedékes próbanépszámlálás kérdőívének megvitatása volt. különös tekintettel a gazdasági aktivitással, foglalkozással kapcsolatos kérdésekre. Csakúgy, mint más fórumokon, itt is felmerült a munkáltató és a munkahely/telephely elhatárolásának problémája. A tematika kialakításában az említetteken kívül jelentős szerepet játszottak a nemzetközi szervezetek (ENSZ. EUROSTAT) ajánlásai is. 73