NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Kapitány Gabriella - Záhonyi Márta: A népesség megélhetési forrásai és foglalkoztatottsága

A próbaszámlálási kérdőív optikai jelolvasásra készült, ami nagyban befolyásolta a formai megoldásokat. A személyi kérdőív hét ,,értékes'" oldalából nem egészen hármat töltöttek ki a témakör kérdései. A lakosság társadalmi-gazdasági helyzetének legalapvetőbb jellemzője, hogy a népesség egyes tagjai miképpen vesznek részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkeznek-e saját jövedelemmel, és ha igen, ehhez a jövedelemhez munkával vagy más módon jutnak-e. Ennek a megállapítására irányult a próbaszámlálási kérdőív ., Megélhetését mi biztosítja?" kérdése. Az előnyomtatott válaszlehetőségek a lehetséges megélhetési forrásokat sorolták fel. igen alapos részletezettséggel. Mivel azonban a népszámlálásnak nem a jövedelemforrások részletekbe menő feltárása, hanem csupán a fő gazdasági aktivitási kategóriák meghatározása a célja, így az olyan speciális ellátási formák, mint az árvaellátás vagy a szülői nyugdíj, más ellátási formákkal közös kategóriában szerepeltek. Mód nyílt arra. hogy akik többféle megélhetési forrással rendelkeznek (pl. a nyugdíj mellett dolgozók), megjelölhessék mindazokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak megélhetésükhöz. Ilyenkor azt is meg kellett adni, hogy a megjelöltek közül melyik a megélhetés fő forrása. Ezzel a módszerrel igen árnyalt kép rajzolódhat ki a lakosság jövedelmi forrásairól, megélhetési lehetőségeiről, emellett az egyes ellátási formákban részesülőkről (saját jogon nyugdíjasok, szociális segélyezettek stb.) is információ nyerhető. A kérdésekre adott válaszok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az összeirt személy foglalkoztatottnak minősül-e vagy sem. illetve a nem foglalkoztatottak a munkakeresésre vonatkozó kérdésekre adott válaszuktól függően sorolhatók be a gazdaságilag aktív, illetve a gazdaságilag nem aktív népességbe. A gazdasági aktivitás megállapításának ez a megoldása a foglalkozási témakör legnagyobb fogalmi változását jelenti. Ezzel a módosítással a magyar népszámlálás is teljes részletezettségben átvette és alkalmazta az ENSZ által ajánlott gazdasági aktivitás szerinti csoportosítást. Ugyanakkor nem mondott le a hagyományos kategorizálás lehetőségéről sem. Az aktívkeresők. az inaktív keresők és az eltartottak kategóriái továbbra is előállíthatók, ami elengedhetetlenül szükséges a hosszabb idősorok előállításához. A foglalkozásra vonatkozó kérdés bővült. Nem csupán a foglalkozás, munkakör megnevezése. hanem a foglalkozásra jellemző tevékenység is bejegyzésre került. Ennek az volt a célja, hogy amennyiben túl általános vagy pontatlan a foglalkozási bejegyzés, a végzett tevékenység leírásából megállapítható legyen a helyes foglalkozási besorolás. Ugyancsak a pontos besorolás